2012. március 31., szombat

Egy koliszoba élővilága

hajtásszétültetés után, mindenki a maga kis lakhelyén:

11 db tiny tim, 16 db princibe borghese, 6 shishito, 4 african devil, 6 jalapeno, 2-féle bazsalikom és zsálya, a túlélők. Szurkolok nekik:)

2012. március 26., hétfő

Aszalt paradicsomos rizottó

Fél üveg aszaltparadicsom-pesto árválkodott a hűtőben. Tésztát már nem akartam... hát lett belőle ez. fantasztikus volt:) Kár, hogy csak frissen jó, jó lett volna belőle többet főzni:)

ASZALT PARADICSOMOS RIZOTTÓ

- 1 bögre arborio rizs
- fél üveg paradicsompesto
- egy marék aszelt paradicsom, kicsit összetördelve
- fél fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 5-7 dl alaplé
- 1 dl száraz fehérbor
- fél dl tejszín
- 1 ek vaj
- 1 ek parmezán (sajna csak szárított, de a célnak megfelelt)

A hagymákat kis olajon megfuttattam, majd a rizst is megforgattam rajta. Felöntöttem a borral, felforraltam, majd hozzáadtam a pestot és az első deci alaplevet, plusz az aszalt paradicsomot. Folyamatos kevergetés mellett apránként adtam hozzá az alaplevet, majd mikor a rizottó már olyan állagú volt, hogy a lyukas fakanálon nem esett át, és a rizs is megfőtt, belekevertem a vajat, parmezánt és tejszínt is.
Nem egy "lightos" étel, de annál finomabb, a krémes- fűszeres tejszíntől és vajtól lágy rizs bizony egy verhetetlen kombó nálam. És Tomi sem szokott ellenkezni, ha a rizottó kerül tervbe:)
Nagyon flancolós napon fokhagymás garnélát sütnék mellé vagy egy kis pirított olajos tonhalat, még flancolósabbon egy steak mellé csodás köret lehetne... így csak egy szegény kolis vacsora! :D
Két éhes személyre, vagy négyre, ha van mellette egy jó szelet bazsalikommal grillezett hús is... áh.

2012. március 25., vasárnap

Mit kezdjek az okarával?

Az okarával minden tejérzékeny vagy vegán találkozik, ha csak egyszer is főz otthon szójatejet, melynek visszamaradó "bázisa" az okara. és ha igazán élelmes, akkor még meg is fordul a fejében, hogy ezzel lehetne valamit kezdeni. Aztán ötlet híján-sokan kidobjuk. Jobb esetben a komposztba kerül. Na de mégis, ezzel a semleges ízű, főtt-darált szójababbal, mégiscsak lehetne valamit kezdeni!
Sok tippet gyűjtögettem össze már, és az hiszem, itt az ideje, hogy posztoljam is.

Mélyhűtőben vagy kiszárítva eltehető későbbre. a fenti gombóc kb. 150 gramm száraz szójabab "megfejése" utáni kinyomkodott maradék.

tipp 1: műhúsokba, szejtánba remekül használható a csicseriborsóliszt vagy a tört főtt bab helyett, persze nedves hozzávalókból kicsit kevesebbet kell mérni.
tipp 2: túró helyettesítésére, pl körözötthöz remek alap.
tipp 3: a japánok salátákba keverik előszeretettel, mint annak a fehérje-része.
tipp 4: olyan ételekbe is jó, amelyik villával összetört tofut kér, úgymint vegán tofurántotta (tofu, csicseriborsóliszt, kurkuma, keményítő, olaj, fűszerek) vagy tofonéz: (tofu, olaj, ecet, mustár, só, bors)
tipp 5: vegán süti alapjaként is tökéletes: 120 gr. margarint 1 cs. fele-fele barna és fehér cukorral habosra verünk, majd egy bögre okarával és 1/3 bögre mézzel vagy golden syruppal összekeverjük. apránként hozzáadunk 2 1/4 csésze, fahéjjal, gyömbérrel fűszerezett lisztet és 2 tk sütőport, valamint egy csipet sót.
Diónyi gombócokat szakítunk a masszából és szétlapítva, sütőpapíron, kb.190 fokos sütőben 15 perc alatt készre sütjük. sajnos a forrásra nem emlékszem, szégyellem.
tipp 6: vegafasírt alapja is lehet: darált hagymával és fokhagymával, tojással vagy lenmagos tojáshelyettesítővel, zsemlemorzsával és fűszerekkel tökéletes húspótló.

tehát, kedves szójatejfőzők: tegyétek félre azt a kincset, és hozzuk ki a legtöbbet ebből a tápláló növényből!

Babburger

Oltári finom hambit csináltunk T-vel, ami az újabb adag english muffin tésztájából nagyobbacskára szakajtott bucikban egyszerűen tökéletes volt! Komolyan, ez a serpenyős zsemle a legjobban sikerülő péktermékem a standard kenyéren kívül. Igencsak elégedett vagyok vele!
És ez a burger meg...aaaháááhhh. Nem tudom még magam kifejezni.

BABBURGER

- 1 konzerv vörös vesebab 140 ft
- 3 gerezd fokhagyma
- fél kisebb vöröshagyma 10 ft
- 1 tk. füstölt paprika
- 1 tojás (vagy megint a lenmagos megoldás)
- só, bors
- fél pritaminpaprika 120 ft
- 2 tk. chiliszósz
- 4-5 ek zsemlemorzsa
- olaj

A babot átmostam, lecsöpögtettem és villával egy tálban pürévé törtem. A felkockázott paprikából, pucolt fokhagymából és szeletelt vöröshagymából késes aprítóban masszát daráltam, amit hozzáadtam a babhoz. Fűszereztem és zsemlemorzsával fasírtmassza-állagra kevertem. Enyhén olajos serpenyőben sütöttem ki, 4 pogácsára osztva. vagy lehet 6 kisebbre is. Kicsit nekem szétesett, gondolom a lenmag nem kötötte olyan erősen vagy kellett volna még bele zsemlemorzsa, de tojással valsz. nem lesz ilyen gond.

Egy szelet mekiféle ömlesztett cheddart olvasztottunk rá, majd lilahagyma, mustár, ketchup, paradicsom, ecetes ubi és saláta rétegezésével megtöltöttük az egészséges-állatmentes és valószínűtlen olcsósága ellenére valószínűtlenül finom burgerünket. Sült krumpli jár hozzá, szokás szerint. Hogy oldalba rúgjuk kicsit az egészséget, amit éppen meginvitáltunk:D

2012. március 24., szombat

Újfentkert

Jut is eszembe, milyen régen írtam a kiskertemről!

A shishito azóta, hogy aggódtam miatta, szépen kibújt, az első ültetésből három hajtás már a második pár igazi leveleit hozza. A másik cserép még alszik.

Az oregano kifinnyadt, a szikleveleken túl nem maradt meg- túl picike talán és nehezen gyökeresedik meg? nem értem.

viszont a bazslikom-mindkét féle- virít! harmadik pár levelük jön már, illatosak és kicsattannak, szemmel láthatólag:

a paradicsomok is már a harmadik pár levélnél járnak, jellegzetes illatuk már érződik, és ők is egészségesnek tűnnek. A szobai törpeparadicsom és az aszalnivaló is sok palántát ígér, nem is tudom, mit csináljak majd velük.

ezen kívül még később ültettem jalapenot néhányat és african devil nevű kisujjperc-méretű chiliket termő kis bokrocskát ígérő paprikákat is, hajtanak, de szomorkásan lassan, két hetesen még csak a kis sziklevelük van meg:(
továbbá a zsálya és a kakukkfű, a két túlélő látható. A borsmenta és a citromfű is szégyenben maradt sajnos.

Félek a tavaszi szünet miatt, hamar haza kell mennem és majd'másfél hetet leszek távol, aggódom hogy ez fogja kinyírni őket:( de persze anyáéknak nem érv a palántáim élete azzal szemben, hogy 90%-os vonatjegyet kapjunk-e vagy sem... és az én plusz négy óra vonatozásom sem, persze. rühellek vonatozni. bleh.

Na szóval a kis palántáimat féltem. És cserepeim sincsenek. meg hatezer forintom sincs 20 nagy cserépre. :( ki kell találnom valamit:S az ötleteket szívesen veszem!

Úgy szeretném, hogy teremjenek! Egyrészt, roppantul izgat a befőzés, szeretnék pizza/tésztaszószt is eltenni, és ecetes jalapenot is. ezen felül a grillezett shishito olyan kaja amiért érdemes lenne japánig is gyalogolni, és persze mindez attól olyan csodás, hogy én magam termesztettem, én dédelgettem, én locsolgattam, én ápolgattam azokat a szeretnivaló kis ételtermő lényeket, amik így hálálják meg a figyelmet, hogy szépet és egészségeset adnak a tányéromra!

Vegi-chili

Mostanában elég sokat múlatom az időt Martha Stewart oldalán. Nem tudom, azt higgyem-e, hogy ő egy fantasztikus tehetségű polihisztor házitündér aki tér-és időhajlító készségeivel 60órásra bővíti a napját, vagy egyszerűen egy ARC, aki sok dizájner, szakács, fotós, kézműves és lakberendező munkáját az emberek elé adja. Akármelyik legyen is, és az amerikaiaknak akármennyire is elegük legyen belőle, nekem az oldal tetszik- és az is tetszik, ahogy azt a jég hátán megélő, folyton-törekvő és csinosítgató és tanuló 18. századi amerikai ideált hozza, ami annyira baromira elveszett már a tunyaság, a pénz és a hamburgerek közt, a világuralmi önelégültségben.
No de mindez mellékes. Csupán azért írtam, mert ez a recept MS-é. Nem a mesteré. Martha Stewarté:D

VEGI-CHILI

- 20 deka feketebab, beáztatva majd megfőzve (vagy 40 deka konzervbab) 140 ft
- fél kg. cukkini 220 ft
- 5 dl passzírozott paradicsom 99 ft
- 1 konzerv kukorica 129 ft
- 2 kisebb répa 30 ft
- fél sárga és fél piros pritaminpaprika (lehet egyszínű is, persze, csak ilyen színes kaját akartam:D) 120+120 ft
- 1 nagy fej hagyma 25 ft
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 ek. füstölt paprika
- 1 tk. chili
- 1 tk. zúzott római kömény
- olívaolaj
- só, bors

(minden sparos)

MS kicsit el van tévedve a főzési idők terén, mert ha mindent konzervből és eleve aprítva és konyhakészen vettem volna, se lett volna csupán fél óra a főzési idő- no de mindegy, széles a hátam, elbírom. Szóval, felaprítottam a hagymát és a fokhagymát, és kis olajon dinsztelni kezdtem. Aztán ahogy vágtam, úgy küldtem bele a többi zöldséget is: a vékonyan karikázott répát, a kockázott paprikát, a félholdakra vágott cukkinit, és jól megpaprikáztam az egészet, önszorgalomból- de nagyon jól tettem! Beleöntöttem a paradicsomot, a babot és a kukoricát is, és még vagy fél liter vizet. Fűszereztem, és ettől a ponttól kezdve kb. háromnegyed órát rotyorászott közepes lángon.
Húsmentessége ellenére Tomi is odáig volt érte, de nem csodálom, hiszen ízeket és textúrákat remekül keverő és mégis összeolvasztó, nagyon finoman fűszeres étel lett belőle. Teljeskiőrlésű english muffinnal pedig egész délutánon keresztül kitartó elégedettség:)
Bár kb. 900 ftból készült 6 adag kaja, ez nem mérvadó, nyár jöttével a zöldségek sokkal barátságosabb áron lesznek. Csak addig nem tudtam ezzel várni:D

2012. március 23., péntek

English muffins

Fura lesz, amit mondani fogok: de ezt a McDonald's-ban ismertem meg. És azóta is a kedvenc ételem ott. Megjegyzem, talán még a valósághoz legközelebb álló ételük: a McMuffin. Egy tükörtojás, egy szelet sajt, egy fantasztikus pirított buciban, ami kívül ropogós, belül rágós és a külsején lévő kukoricadarától valahogy igazán izgalmas dolog. Aztán rájöttem, miért is McMuffin: hiszen ez az a híres english muffin! Az a kukoricadara-kérges, serpenyőben sütött reggeli zsemlécske az előző napi maradék kovászból!
Hát ilyet nekem sütnöm kellett:D Innen.

ENGLISH MUFFINS

2 bögre grahamliszt
1 bögre fehérliszt
1 ek lenmagliszt 3 ek forró vízzel (vagy 1 tojás)
fél kocka élesztő egy tk. cukorral egy bögre vízben futtatva
egy deci joghurt

3 ek. olívaolaj (vagy vaj)
1-2 marék kukoricadara

Szokásos olajos-tojásos kelttésztát dagasztottam, amit megkelés és átgyúrás után 9 részre osztottam. ellapítottam és megforgattam kukoricadarában, majd forró serpenyőben kezdtem sütni őket. 3-3 perc mindkét oldalukon nagy lángon, hogy kérges legyen, majd újabb 5-5 perc közepes lángon- ettől lettek kérgesek de lágy közepűek a muffinok. Persze érdemes próbát tenni, felhasítván a legdagibbat a sütöttek közül, hogy kész-e már... ha nem, a kettévágottat lehet pirítani, a többit pedig kicsit tovább sütni.
Tessék bele tükörtojást és egy szelet borzasztó ömlesztett cheddar sajtot tenni a teljes élményért, de egy tonhalpogácsa majonézzel és dijoni mustárral megkenve, sem ugrana ki belőle azt hiszem:)

EDIT: ja, és persze teljesen fehér liszttel sem bűn elkészíteni, az angol nyelvű receptben pedig 1/4 csésze vízben futtatják az élesztőt és 1 bögre tejjel készül!
hármasával, sütőpapír közé hajtogatva és bezacskózva pedig a hűtőben is elvan pár napot, és felteszem fagyasztva és úgy kisütve sem esik vissza a minőség:)

2012. március 21., szerda

na, az ilyenektől ráz ki a hideg:S

http://lelekdorombolo.blogspot.com/2012/02/koleszos-energiabomba.html?spref=fb
ha külön jó a kolbász meg a csokifagyi, együtt is biztos jó lesz.

2012. március 20., kedd

szecsuáni jellegű tofu

Valami csípőset akartam. És volt egy lejáratközeli tofum. Na, gondoltam, ez kínai kajáért kiált.
Tulajdonképpen egy következetlen kaja sikerült az egészből, mert mondjuk se bab, se paprika nem kéne hogy legyen benne, na de így tetszett. Az alapvető szecsuáni vonalat hozza- csípőspaprika, szecsuáni bors, gyömbér- és onnantól kezdve bármi jó:) Igazából ez a recept, csirkével, ha csak hagymát használnánk hozzá, pontosan a gong bao (ejtve kungpao) csirke receptje lenne. Ha pedig lenne egy kis erjesztett feketebabpasztánk, ami nem túl valószínű, akkor a mogyorót elhagyva pont egy mapo tofu lenne. Persze a szecsuáni konyha nem ilyen egysíkú, csak éppen ezek egybecsengenek:) szóval 3in1 recept. A szecsuáni konyha legjellemzőbbje pedig, a mala 麻辣 íz, ami "bénítóan csípős" és virágillatú a szecsuáni borstól, egyszerűen verhetetlenül jelen van!

SZECSUÁNI TOFU

1 tömb tofu
(fél pritaminpaprika kockázva, egy marék zöld ceruzabab félbevagdosva)
1 tk. zúzott szecsuáni bors
1 ek. erős pista
1 dl szójaszósz
fél dl víz
fél dl víz+ 1 tk keményítő
másfél marék földimogyoró
2 gerezd fokhagyma
hüvelykujjnyi gyömbér
zöldhagyma, póré vagy vöröshagyma, olyan sok amennyi csak tetszik, viszonylag nagyra vágva

Wokot hevítettem, majd kilögyböltem egy pici olajjal, és elkezdtem pirítani a mogyorót a csípős paprikával. Mikor már pörkölődik a mogyoró és a paprikakrém is le-lekap, hozzáadtam a reszelt fokhagymát és gyömbért, majd a tofut és a zöldségeket (a hagymát nem). Szójaszósszal és egy pici vízzel "felöntöttem" és fűszereztem, majd addig "főztem" kevergetve, míg a zöldségeim roppanósra nem puhultak. ekkor adtam hozzá a hagymát, és amint az elkezdett kicsit lottyadni, már le is zártam és küldtem bele a keményítőt.
Elég férfias étel, de gyors, friss és felrázó, meg olcsó is. Tuti megdobja az adrenalinunkat a zsepiért ugrálás.
Természetesen emellé is a főtt rizs dukál.

2012. március 13., kedd

gyorsrecept-kolitippek:)

"instant" levesek kolimódra, adalékanyagok és egyéb undiságok nélkül. Persze saját szakállára akárki akármiből csinálhatja...
Avagy, mit együnk este hat után, vagy ha nincs semmink csak a kisszekrény tartalma, meg amúgy se kívánunk semmi komolyabbat...

ja, és lehet elszálltnak tűnik a "szárított hagyma" meg "vegamix" meg "balzsamecet" de azt kell mondjam, 150 ftért vettem 50-50 gramm hagymát és vegamixet is bioboltban, és 2 dl balzsamecet is 220 ft... és nagyon sokáig elég. A DM-es alnatura leveskockák pedig egyáltalán nem drágák, a minőséghez mérve... elég sok liter leves kijön egy bevásárlásnyi cuccból.

"zöldségleves"
- 1 alnatura bio zöldségleveskocka
- 1 ek. natúr vegamix
- (sörélesztőpehely ahogy tetszik)

"húsleves"
- 1 alnatura bio húsleveskocka
- 1 ek vegamix
- sörélesztőpehely

"hagymaleves"
- 1 alnatura bio akármilyen leveskocka
- 1 ek szárított hagyma
- 1 ek balzsamecet/ 2 ek bor, ha éppen van

"kínai leves"
- 1 alnatura bio akármilyen leveskocka
- 1-2 ek. szójaszósz
- kicsi szezámolaj vagy szezámmag
- 1 tk cukor és pici ecet
- tetszés szerinti szárított zöldség (hagyma, vegamix)
(- chiliszósz)

"marmite-marhahúsleves" -- ugyanez bovrillal is készülhet. Angliai érdekeltségűek előnyben!
- 1 izmos tk. marmite
- vegamix, hagyma

mindegyik leves fél liter forró vízzel kikeverve készül, és egy tojássárgájával ízlés szerint dúsítható.

2012. március 12., hétfő

Goai halcurry

A mélyhűtőben kallódó hekkfilé maceramentes eltüntetésére kerestem valami gyors, olcsó és extrafinom receptet. hát jobbat nem is találhattam volna!
Az indianfood.about.comon található recept kicsit kommerszebb verziója.

GOAI HALCURRY

- 3 nagy szelet hekkfilé
- 2,5 ek. csípős curry
- 1 nagy fej hagyma
- 2,5 dl kókusztej (ezt én 100 gr kókuszreszelékből és 1,5l vízből a szójatejfőzővel csináltattam)
- 1 ek tamarindpaszta (helyettesítve aszalt barack és szilva citromlével összeturmixolt pempőjével)
- 2 ek. sűrített paradicsom
- 4 gerezd fokhagyma
- hüvelykujjnyi gyömbér

A lereszelt gyömbérből és fokhagymából, ál-tamarindból, paradicsompüréből és curryporból masalát kevertem. A hagymát viszonylag nagyra kockáztam, és elkezdtem futtatni egy pici olajon, majd egy perc múlva a masalát is belekevertem és együtt pirítottam, míg a serpenyő aljára nem kap néha. Ekkor felöntöttem kókusztejjel, és az ujjnyi csíkokra vágott halat is beletettem, majd sűrűsödésig (15-20 perc) főztem.
Még annál is finomabb volt, mint amilyen egyszerű!
párolt rizzsel ettük.

2012. március 11., vasárnap

"kert" 2

Kihajtottak az első magocskák. A principe borghese volt az első befutó, sok kis palánta nyújtózkodik már az ablak felé. Azt hiszem, pont abból vetettem a legtöbbet, nem kellett volna- nem tudom majd hova tenni őket...



Kihajtott a bazsalikom, mindkét féle, az oregano és a kakukkfű is. A tiny tim- sokat várok tőle idén!- szintén kibújt, bár eléggé kis számban képviseli magát. Ami nem hajtott még, az a menta, a zsálya, a citromfű és a petrezselyem, és a shishito. Erre vagyok ráizgulva a legjobban, elég drága mag volt és nagyon különleges növény, ha ebből kihajt mind, akkor mind óriáscserepet kap. gondolkodom is rajta, hogy a maradék öt magot is elültetem, végülis miért ne? szobában elteremget egész ősz végéig, ha minden jól megy...
továbbá azon tanakodtam, hogy a bazsalikomokat "palántaként" kezeljem-e vagy "bokorként"? mert akkor eléggé sok joghurtospohár fog kelleni, ha azt az össz párszáz kis hajtást, ami az oregano, bazsi és kakukkfű (meg majd a többi), mind széjjel akarom ültetni...ejh. vagy hagyjam őket kazalban, majd kinyomja az erősebb a gyengébbet, legfejlebb több erős tő lesz, és akkor is ráérek szétszedni?


de a shishito miatt aggódom. igazán kibújhatna már- bár egy hét, az nem sok, a paprikamagnak több kell, no de hát... lehet a következő szériát papírzsepin csíráztatom és úgy vetem el. vagy az rossz ötlet...? áááh. úgy izgulok.

EDIT: úgy tűnik, a shishito miatt nem kell aggódnom, bár minimális összevakarható infó van róla neten (még japánul is!) egy helyen azt írják akár egy hónap is lehet, míg kihajt. paprikák már csak ilyenek, mondják- hát jó. remélem nem penészedik be a föld a fólia miatt.

2012. március 10., szombat

good food

megvettem a good foodot, kíváncsi voltam rá. általában nem vagyok elájulva a főzős magazinoktól, egyrészt mert technikát újságból úgyse lehet megtanulni, megtanulom otthon (ha akad olyan, ami alapvető lenne de mégse tudnám), okosságokat nem szeretek hallani, elszállt alapanyagokat sem szeretek látni, valamint a receptek és az ihlet jöhet máshonnan is. Sztárokra se vagyok különösebben kíváncsi, a magyar világból különösen nem, és eléggé sértőnek veszem ha pl palira vesznek az extrahipergasztrobloggerek hogy megtanítják hogy kell igazán fasza spagettit főzni, vagy (másik véglet) kapribogyós articsókaszívmártásos lazacsteaket egy kedd esti vacsorára. hát kösz.
(http://www.kossuth.hu/image/orig/GoodFood_01.jpg)

Hát a good fooddal is valahogy így vagyok. A képei nagyon szépek, és úgy általánosságban is jól szerkesztett újság. tetszik, hogy leírják a tápértékadatokat, kis ikonokkal jelzik hogy vega-e, fagyasztható-e, milyen nehéz az étel. Ez mondjuk alap, de épp ezért becsülendő hogy megvan.
tetszik, hogy nem csak extrahiperdrága alapanyagokkal dolgoznak, vannak egyszerűbb hozzávalókból ügyesen kitalált, hltköznapiságukban is különleges ételek. Persze akad borjúmirigy meg lazac meg az az idióta macaron, de na bumm, enélkül már levegőt se tudnak venni, olvasni érdekes, no meg átlapozni is lehet.
Tetszik, hogy egy-két kérdéses dolognál adnak beszerzési tippet. Ja, és tetszik a borajánlat is, bár nem túlzottan érint, de az, hogy leírják MIÉRT is ajánlják a bort, az ritka, és rengeteget lehet belőle tanulni.
tetszik hogy hétköznapi emberek hétköznapi igényeire is gondolnak, mint gyors vacsora abból ami van otthon, mire használjuk a maradékokat, hogyan teremtsünk egyféle alapanyagból többféle ételt ami nem unalmas.
és ez így jó.

viszont nem tetszik hogy ezek is hülyének néznek. Azért vesz az ember főzős újságot, mert nyilván érdekli a dolog. ha érdekli, akkor talán képzett is ezügyben egy kicsit. pl a hot cross bunst lefordítani, és sehol egy szóval nem említeni, hogy hé, ez egyébként a hot cross buns, amiről a második osztályos gyereked egy éve énekel mert angolórán tanulta, az kicsit szerintem meredek.
Másik, az angol hétköznapokban persze ott van a zellerszár, például. de egy magyar receptre, ami zellerszárat használ (egy csomó 450-600 ft), ne mondják már hogy filléres kaja! az alapanyagok hozzáférhetőségére, mint akár az edamame, szerintem figyelni kéne itt-ott.
ja, meg szerintem több vega vagy félvega recept kéne bele, mert unom már személy szerint ezt a "ó itt egy étel hús nélkül, tegyünk bele egy szelet szalonnát, csak hogy ebben is legyen"...naná hogy ki lehet hagyni de nagyon sokakban nincs annyi fantázia hogy így deolgozzanak fel egy receptet...
szóval nem rossz, és jó ötletek vannak, de néhol lehetne még finomítani.

ja, és nem találtam ordenáré fordítási hibát, ami pedig ilyen átvett újságoknál gyakori. becsülendő.

2012. március 9., péntek

Istentelen pogácsa

Még zsenge vadhajtás koromban ez volt a kedvencem a menzán. Igen, a menzán. Baromijó menzánk volt. És a "gulyásleves (marhából!), pogácsa, banán" menüsornál csak a "palócleves (ugyancsak marhából), csokis csiga, gyüm(ölcs)" összeállítást szerettem jobban. Két, oltárinagy tenyérnyi zsíros, szaftos, levelekre szedhető, ropogós tetejű langyos élesztőillatos pogácsát adtak. Imádtam. Aztán nagymamám pogácsareceptje és a menzás csodapogácsa kikuncsorgott receptje, mint kiderült, csak abban tér el, hogy egyikben zsír van, másikban margarin, plusz, a méret, ami sokat számít abban, hogy a közepe mennyire szaftos és fogalávaló. de kiderült a titok. Én meg kiadom, tróger alak. De tényleg, ez a legeslegjobb pogácsa a világon. és tényleg istentelen. ennyi zsírral...!

POGÁCSA
fél kg. liszt
25 deka zsiradék (zsír vagy margarin) szobahőmérsékleten, vagy kicsit megmikrózva
1 dl tej
fél kocka élesztő
1 ek só
1 tk. cukor
15 deka sajt (vagy 2 óriási fej hagyma, mert fél kg sajtosat, és fél kg sült hagymásat is készítettem)
2 tojássárgája (bevallom, én két nagy ek. lenmaglisztet használtam egy deci vízzel, de persze aki nem böjtöl vagy vega, természetesen tojással csinálja, de spórolásnak sem utolsó a lenmagliszt használata)
2 dl tejföl

az élesztőt a langyos cukros tejben felfuttattam (+a lenmaglisztet forró vízzel öszzekevertem), kimértem minden hozzávalót. A lisztet összekevertem a sóval, mélyedést túrtam a közepére, és minden egyéb nedves cuccot ide öntögettem. Összekevertem és jól kidagasztottam a lágy, zsíros tésztát.
20 perc kelés után 20 percenként hajtogattam, háromszor, mégpedig eképpen: a tésztát kb A/3-mas méretre nyújtottam. Jobb felől a harmadát behajtottam középre, ennek a tetejébe a bal felőli harmadát. A téglalap alulsó negyedét felhajtottam egy képzeletbeli középvonalhoz, és a felső negyedét is. Majd a középvonal mentén ráhajtottam a felső felet az alsóra. Én így tanultam, nekem ez a szent, persze lehet, hogy hautecuisine szempontjából nem helyes, de nem izgat.
Nos, az utolsó hajtogatásnál a kinyújtott tésztára reszeltem a sajt felét (és rászórtam a sült hagymát), hajtogattam, majd ujjnyi vékonyra nyújtottam. becakkoztam a tetejét és lekentem vízzel, majd megszórtam a reszelt sajt másik felével (vagy szezámmal).
kiszaggattam egy felespohárral, és sütőpapíros tepsiben, kb 200 fokon 15-20 perc alatt aranyosra sütöttem őket.
tomi szerint rettentő, nem állíthatunk be venségségbe ezekkel, úgyhogy azóta is falja, hogy eltüntesse hatalmas konyhai baklövésem bizonyítékát...:)

2012. március 8., csütörtök

sushi, szusi, vagy mi is az

definíciót illetően, ami ecetes rizs és (többnyire) hal, az sushi. De ettől még a sushi nem "nyers hal". csak a hal, az már csak sashimi. Ami éppenséggel sushifajta (elég minimalista ugyan) de amúgy van még sokféle, és a sokféle a mérvadó. van kokcába préselt (oshi~), sült tofuba töltött (inari~), kézzel tekert (temaki~), bambuszlappal tekert (maki~), kis halmocskákra (nigiri~)rendezett, tojáslepénybe töltött (hamaguri~), "szórt" (chirashi~), kézzel golyócskázott (temari~).
Az uborkás a leghétköznapibb, az való a különféle halasok közé, "leöblíteni" az ízt, ez a kappamaki.
És még ezer hagyományos van.
De tény, hogy rengeteg tévképezet kering és ez nem túl jó. De persze lehet, hogy én meg mondjuk az etióp konyháról tudnék hülyeségeket mondani... szóval senki sem tudhat mindent, de amiről azért tudni lehet, arról nem árt:)
Szóval sushi. Leggyakrabban kis makisushikat (ez a tekercselt) készítek, szeretjük az algát, szeretjük az ilyen "europizált" dolgokat benne, mint konzerv tonhal meg surimi. persze ezen egy japán lenézően mosolyog- de ha egyszer nem jutok hozzá még fickándozó polipkarokhoz, vagy egy-órája-még-tátogott-tonhalhoz, marad ez- de nem mindegy, tudjuk-e, mi az igazi! szóval az alábbiakat vegye mindenki csupán útmutatóul, és legyen tisztában vele, hogy nem ezek a hagyományos töltelékek, vagyis "dane"-k, hanem inkább polipkar, többféle nyers vagy pácolt hal, omlett, uborka, akár tofu.

MAKISUSHI
2 csésze kerekszemű rizs (sushirizs, japonica, de én nem sértődöm meg az arborion sem, a lényeg, hogy kerek, nagy keményítőtartalmú, ragacsosra fővő rizs legyen, nem pedig pürévé főzött akármilyen másik)
szűk 4 csésze víz
minden csésze rizsre számítva: 4 ek rizsecet (suttogva mondom csak: vagy alma), 1 ek cukor, 1 tk só , ha valaki sushiecetet vesz, abban már ezek benne vannak.
nori (sózott, pirított algalapok)
töltelék, feltét- millió variáció lehetséges, ma már krémsajtos-csirkehúsos meg mézes sült kacsás is van, ami szerintem azért kicsit elrugaszkodott, de miért ne.

a rizst sótlanul megfőzzük,így. Eztán a forró rizst az ecetes lével összekeverjük, és szétteregetve hagyjuk kicsit hűlni.
Eztán az elfelezett (mert sóherek vagyunk és amúgy is minek pazarolni, nem csinálunk olyan nagy tekercseket)és sushimakira, vagyis bambuszszőnyegre, ami olyan, mint a nádroló, (vagy konyharuhára) helyezett nori lapok felénk eső 4/5-ét fél centi vékony rétegben, vizes kézzel, beterítjük rizzsel. Ennek a felénk eső harmadába helyezzük a töltelékeinket, majd egy óvatos, gördítő mozdulattal feltekerjük a cuccot. itt található egy képekkel jól illusztrált guide, persze az egyik kedvenc japókajás honalpomról, a just bentoról.
Éles, vízbe mártott késsel felszeljük a tekercset, majd pácolt gyömbérrel (beni shoga), szójaszósszal és wasabival tálaljuk.
Tessék kipróbálni, és eloszlatni ismerőseink tévképzeteit! jó étvágyat! :)

2012. március 7., szerda

sült mókus

ki az a hét sicko, aki "sült mókus" keresőszóval jutott el hozzám? megnyeri a leghülyébb keresőszó-pályázatot, persze a "halydina köles kása" és a "kollégista krumpli" után :D

2012. március 6., kedd

deák a célban

Véget ért a móka.

marad: háromezer-négyszázkilencven forint. és ne tessék feledni: ketten ettünk 20ezerből. ez azt jelenti, hogy napi 330 forintunk volt fejenként. Rosszul hangzik, ugye? Mégsem lehetetlen! és minden nap meleget is ettünk! hatalmas teljesítménynek érzem ezt, és bemutatni meg pláne! íme a finálé:)

márc. 2. péntek 26. nap
müzli szelet 60ft
kenyérsütés 140 ft, sajt, 300, májas 220
tepsis sült krumpli tejföllel 80+ 110 ft
össz: 890 ft, marad: 6040 ft

márc 3. szombat 27. nap
este buli volt, így maradékfalás: kedves ismerős franciasalátája kenyérrel.
sztyú 360 ft
5680 ft

márc 4, vasárnap, 28. nap
kenyér, tonhal 210ft, sajt, májas
sztyú
kenyér, lekvár
5470 ft

márc 5, hétfő, 29. nap
nem reggeliztünk, egészségtelen...
tomi sült kolbit evett a büféből: 350
én rántott sajtot: 750.
ünnepeltünk:D
kakaós süti (fél kg liszt 120 ft, kakaópor, kefir 160, 1 narancs (otthoni) )
4090 ft

márc 6, kedd, 30. nap, s ezennel végigcsináltuk, ma jött az ösztöndíj, végevége a nélkülöző mindent-háromszor-meggondolok-mielőtt-megvenném-mert-10ezer-van-a-szmlámon-hónapoknak. jippí!
kakaós süti
müzli szelet
kimcsis sült rizs szejtánkolbásszal kb 600 ft/ 6 adag
3490 ft!

megcsináltuk, juhú!

2012. március 5., hétfő

idei fűszerek:)

tudom, megint egy nem túl ideillő bejegyzés, de hát eljött a március, a vetés ideje, a pénztelenül átszenvedett hónapok után az ösztöndíj ideje, az átvacogott hónapok után a napozás ideje, a vízízű satnya zöldségek után az új, friss, roppanós élet ideje!
Ültettem mindent! idén kifejezetten szobai nevelésre való paradicsomokat vettem, és egy szobatűrő paprikát is, ami egyébként is izgatott már régóta: a shishito. Japán, kicsit csípős, gyűrött, zöld paprika, grillezésre való meg savanyúságnak. na, kíváncsi leszek.


Ültettem még tiny tim gyöngyparadicsomot, és principe borgheset ami szintén ritkán kapható itthon, de kifejezetten aszalásra való apró, vastag húsú, kevés magkocsonyás paradicsom. Van még zsálya, menta, citromfű, oregano, törpe és olasz bazsalikom, petrezselyem, kakukkfű.

Idén a szobába költöztettem őket. illetve, teremtettem nekik helyet, vettem egy polcot, melyet a legnaposabb falunkhoz állítottunk. lévén, hogy a déli oldalon vagyunk, tökéletes lesz nekik. Tavaly az északin voltak, a büdös cigifüstös társalgóban... idén nem teszem ki szegényeket ennek.


Most napot kapnak. És kerti komposzt, homok és tőzeg keverékéből álló incsifincsi földet. És még több szeretetet és talán tudást is. remélem:)

2012. március 4., vasárnap

Sörös hagymachutney

Még régebben volt egy megbontott, de alig fogyott doboz, bulimaradék sörünk. Kiönteni persze nem akartam. Gondolkodtatott, hogy mit is kezdhetnék vele, valami szendvicsrevaló kenőkét akartam belőle. Sörzselé? fura. Hagymalekvár? nem rossz. de lehet egyáltalán sört tenni ilyesmibe? még sehol sem láttam: Persze a gugli felvilágosított, hogy ne aggódjak se a sör élesztőtartalma, se a mennyisége miatt. Gondoltam, oké. Össze is bréjnsztormingoltam gyorsan egy receptet- és meg is főztem!

SÖRÖS HAGYMACHUTNEY

- 1,5 kg vöröshagyma
- 4 dl sör
- 3 ek olaj
- 3-5 ek cukor, ízlés szerint
- kakukkfű, rozmaring, zsálya, 2-3 csipet mindegyikből
- icipici fahéj
- 1-1 1/2 tk. só
- 3 ek balzsamecet

A hagymát felkarikáztam és az olajon, nagy lángon, elkezdtem pirítani. Mikor már egyenletesen pirult-barnás lett az egész, rászórtam a cukrot és azzal is égettem kicsit. Felöntöttem sörrel, fűszereztem, eceteztem, majd úgy fél óra alatt sűrűre főztem. Steril üvegekbe mertem és kidunsztoltam, majd 2 hétig hagytam állni.

Picit édesebb lett annál, mint amire számítottam, de összességében csodálatos lett. A karamellás hagymának remek hátteret ad a kihámozhatatlan de egyértelműen jelenlevő sörös íz, a fűszerek pedig- fahéj is, pedig angyon picike került csak bele, de igen jó ötlet volt!- állandóan átsejlenek az összességen.
Különleges reggeli kencefice, sült hús mellé szaft-alap vagy csak úgy kísérő, vagy akár sörkorcsolyába is remek töltelék. Nagyon elégedett vagyok vele!

2 2,5 dl-es üveg lett. Sajnos.

2012. március 3., szombat

Afféle nemtommi. Galuskával.

örök probléma az angol "stew" szó lefordítása, mindkét irányba. Ugyanis nekik a mi pörköltünk is stew, nekünk viszont az ő stewjukra nincs szavunk. A ragu éppannyira lő mellé, mint amikor ők a pörköltet stewnak nevezik, gulyásnak sűrű, főzeléknek nem főzelék, pláne nem leves. mégis mi... hát akkor sztyú.
kis változtatásokkal innen.

KAPROS SZTYÚ GALUSKÁVAL

- 3 ek olaj
- 3 izmos ek. liszt
- 1,5 l zöldségleves-alap
- 1 fej vöröshagyma (20 ft)
- 3 ger. fokhagyma
- 1 konzerv bab (150 ft)
- 2 nagy krumpli (20 ft)
- 2 közepes répa (50 ft)
- kakukkfű, paprika, kapor
- 1 ek mustár vagy egy csepp ecet

- 1 csésze liszt
- 1/2 csésze kukoricagríz
- fél tk só
- csipet rozmaring
- 1 1/2 deci tej (vagy több, amennyit felvesz)
- 1 tk. sütőpor
(kb 120 ft össz)

Érdemes mindent előre felkockázni, aprítani, kaszabolni és kikeverni, mert amikor a rántás már tűzön van, gyorsan kell térülni-fordulni. Szóval felaprítottam a hagymát, felkockáztam a répát-krumplit, átnyomtam a fokhagymát. Nagy fazekambe öntöttem az olajat, és zsemleszínű rántást készítettem. Beleforgattam a hagymát és együtt, kevergetve pirítottam-dinszteltem, nem is tudom hogy mondjam. Amikor a keverék már kezd kicsit kiszáradni és le-lekapni, beletettem a fokhagymát is és pirítottam picit. Eztán óvatosan felöntöttem a levessel, kevergetve, hogy ne egy lisztes csimbók legyen az egész. Beleborítottam a répát, krumplit, és fűszereztem. Felforraltam, majd alacsony lángon főztem 25 percet. Ezalatt megcsináltam a galuskát: az összekevert száraz hozzávalókat kikevertem tejjel. Ha a krumpli már éppen puha, a répa meg majdnem, két kanállal szaggatni kezdtem a galuskákat. Olyan fél evőkanál méretűeket. Lefedtem, és negyed órát főztem még.
A végén hiányzott nekem belőle egy kis extra íz, ezért tettem bele egy jó adag mustárt, savanyításnak.
Tomi szerint olyan lett, mint egy vadas-babgulyás. Gondolom a gombóc, répa-mustár-szósz, ilyenek...de ízlett mindkettőnknek, bevált. És még gyors is. És vega is. És eszünkbe se jutott hogy kéne bele hús. De gondolom pár centi kolbász nem árt. Ja, és mosogatni se kell utána sokat. Egyfazekas étel:)
360 ft négy főre.

cikk

Magyarázata, hogy miért vagyok ilyen konyhai megszállott.
vannak, akik összeesküvés-elméletnek hiszik ezt, én csak undorító valóságnak... szar ügy.

2012. március 2., péntek

újra kimcsi:)

Kimcsit sokszor készítettem már, és a receptet is közöltem, csak gondoltam nem árt néha ilyen frissítőbejegyzést írni:)
2 kg kínai kel és negyed kiló hagyma, valamint egy fej fokhagyma és 10 cm gyömbér került az üvegekbe, hogy a szent koreai savanyúsággá lényegüljön át:) (a 4 üvegnyi anyagköltsége 1000 ft körüli, beleszámolva a paprikapelyhet is)
a friss zöldségek megérkeztéig megint lesz miből vitamint nyerni:)

2012. március 1., csütörtök

deák-challenge célegyenesben

Huhúú, ki hinné, hogy mindjárt végzünk, és az itt megfogalmazott szándék célba ér, és bizonyítást nyer: hogyan élünk, eszünk egy hónapig 20ezer forintból, minden felelősen gondolkodó ember számára örök rejtély, s ezen való felülkeveredés útmutatója!
lassan végzünk:)

febr. 25, szombat. 20. nap
kenyér, ajvár, babcsíra. tészta kukoricával és paradicsomszósszal, nyári eltevés, eu-segély, kuki: 110 ft.
kenyér, kefir 150 ft.
marad: 8910

febr. 26, vasárnap. 21. nap
kenyér, kefir 150
calzone, fél kg. grahamliszt (ami nagyszemcsés teljes kiőrlésű liszt) 110 ft, mindenféle maradék, mint szejtán, otthoni kolbi, ecetes paprika, kukorica, hagyma 30 ft, paradicsomsűrítmény 120 ft
zabpehelykeksz 250 gr zabpehely 80 ft, maréknyi kókuszreszelék 50 ft, lenmagőrlemény, zabtej
570 ft, marad:8340

febr. 27, hétfő, 22.nap
zabpehelykeksz, calzone, tonhalas gyros: 2 konzerv tonhal 450 ft, babcsíra, fokhagymás joghurt 150, pita+ kenyér fél kg lisztből 110 ft
710 ft, marad:7630

febr 28, kedd, 23. nap
zabpehelykeksz lekvárral (házi)
spenót 350 ft

febr. 29. szerda, 24. nap
keksz lekvárral
bentókb 150 ftból,
két mirelit pizza 2x200 ft, spar. a legjobb-legolcsóbb álpizza! csak szalámisat ne vegyetek, az iszonyatosan dögszagú. a sonkás és a gombás viszont nagyon jó.
10 órányi egyetem után csak erre tellett, bocsi.
550 ft, marad: 7080

márc. 1, csütörtök, 25. nap
kenyér, ajvár, lucernacsíra
szejtánvirsli kb 150 ft
+kaptunk szülinapi tortát:)
marad:6930

kitartás, megleszüüüünk!

szejtánvirsli

Ismét bocsi azoktól, akik nem szeretik ezt a böjti-vegás vonalat és a nemhúsokat. Viszont akik szeretik, azok örüljenek. Kikísérleteztem egy remek, ízben fantasztikusan virslire hasonlító puha szejtánt, ami egyszerűen tényleg, de tényleg nagyon finom. Nem akartam a virsliízre hasonlítani annyira, amennyire a virsli teszi, hogy elfedje a mindenféle darálmány ízét, mégis meglepő a hasonlóság- csak ebben nincsenek darált állati részek. A titok: a zellermag!

SZEJTÁNVIRSLI 4 db

- 2 ek. csicseriborsóliszt
- 2 ek. sörélesztőpehely
- 5 ek. szejtánpor
- 1 tk. pirospaprika
- fél tk. örölt zellermag
- 2 tk. cukor
- fél tk. bors
- 1 tk. fokhagymapor
- 1 tk. mustár
- 2 dl víz

A száraz hozzávalókat összekevertem, majd a vizet egyszerre belezuttyantottam és jól kikevertem. a massza lágy lesz, de nem folyós! négy részre osztottam, majd egy-egy ív alufóliára hosszú halmokat helyeztem, amit szaloncukorkaszerűen becsomagoltam és hengeresre formáztam a virslit. 35-40 percet gőzöltem. remek lett! Ketchuppal, mustárral valóban megtévesztő, még Tomi is azt mondta hogy ez finom!
Egészen puha és édeskés álhús, nagyon jó, kellemes ízzel, ami a megszokottra emlékeztet! Csupán a törésvonala nem olyan szép, mint a boltinak- de egy szavam sem lehet, igazán!

ötlet: post punk kitchen fórum
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...