Szójababcsíra és fűszereket ültettem 3.

Ahogy újra meglőtt a keleti főzőcskézés (ahogy rendszerint, nagy hullámokban, időnként teszi:D), eszembe jutott, hogy milyen klassz lenne szójababot csíráztatni. Utánanéztem, és ma, ahogy mostam a babokat, már látom, hogy bújnak a kis csírák, életre kelnek a babocskák, olyan jó érzés:)

A gondosan kiválogatott száraz szójababot 4 órát áztattam, majd egy jól kimosott befőttesüvegbe öntöttem, gézzel bekötöttem a tetejét, és lefordítva műanyag tányérra tettem tegnap este. Ma reggel átmostam. Elvileg 2-4 óránként kéne óvatosan átöblítgetni, de hát ki a fenének van arra ideje... átöblítem, mikor eszembe jut, aztán csak lesz valami. Bár bújnak a kis csírácskák, élednek a babok, szóval nem hinném, hogy ez olyan ördöngős lenne... aztán majd meglátjuk, mekkora penészt sikerül nevelnem pár nap alatt :D:D

A fűszernövénykéimről annyit, hogy a paradicsomok végre életre kaptak, már féltenyérnyi leveleik vannak és 15 centi magasak. Lassan eljön az idő az átültetésre. A bazsalikomok vergődnek, de élnek, az oregano is próbálkozik, a koriander sajna elég csoffadt. De még él. A spenót gyenge kis fű még. Kicsit későn vetettem el... azért remélem lesz belőle valami:)
Na, ilyen hülyéből is kevés akad, aki koliban paradicsomot meg spenótot nevel:D (és büszkén vállalom!)

 

A petrezselyem meg a kapor jól elvan, majdcsak megnőnek valamikor... De a paradicsomra büszke vagyok, az én pici fiam:)

 

Spenótos-túrós lepény

Előző bejegyzésben emlegetett spenótos-túrós lepény is a „szabadítsunk fel helyet a mélyhűtőben!” –kampány keretei közt született: egy csomag túró és egy fél doboz spenótpüré elég régóta kallódott hátul. Ideje volt már felhasználni őket.

SPENÓTOS-TÚRÓS LEPÉNY

250gr. Túró (210 ft)

Fél doboz spenótpüré (az nemtommennyi volt) (az egész doboz, teszkós verzióban, 90 ft körül van. Vegyük egésznek, simán belemehetett volna egyébként)

Egy kis pohár tejföl (110 ft) kísérletképpen raktam bele, kipróbálható nélküle is

2 tojás (56 ft)

2 gerezd fokhagyma

Só

fél kg liszt

1 tojás

5 dkg margarin

1,5 dl tej

Fél kocka élesztő

1 tk. cukor

só

Az utóbbi hozzávalókból kelttésztát gyúrtam, amit egy órát kelesztettem. Ezalatt kiolvaszottam a spenótot és a túrót, összekevertem a zúzott fokhagymával és a többi hozzávalóval, majd sűrűre főztem. A tésztát magas falú, kivajazott tepsibe tettem, úgy, hogy formáztam rá egy kis peremet is. Beleöntöttem a tölteléket, és maxon előmelegített sütőben 15 percig sütöttem, majd még egy negyed órát, közepes fokozaton. Ha nagyon laza marad a töltelék, lehet még sütni.

Kicsit féltem, hogy laza marad és kifolyik, de nagyon szépen lehetett vágni, megtartotta a formáját, még melegen is. T-nek hidegen ízlett jobban, én melegen toltam be belőle 2 nagy kockát. A palócleves után. Mondani sem kell, majdnem szétdurrantam. Nagyon finom volt! Másnapra is ugyanolyan finom volt, a mikrózással sem volt baja. A tészta meg egyenesen…mmmm. Fele tönkölyliszt volt, ettől volt még egy különleges, durvább íze, ami remekül ment a túróhoz és a fokhagymához. Nekem nagyon nagyon ízlett, nem utoljára készült! Ha úgy vesszük, hogy 8 db, olyan 10x10 centis szelet lett belőle, amiből a leves után bőven elég egy is (én meg mohó vagyok), reggelire esetleg 2 is elfogy, vehetjük ezt is 6 személyre, ahogy a levest. Megint csak 100 forint alá esik egy adag:)

Még érdekesebb akkor lehet, ha a túró fele jó kis izmos juhtúró. Én szoktam kicsit hígítani, ha esetleg használom, mert nagyon sok kaját elnyom, ha kicsivel is érettebb a túró a kellemesnél. De persze embere válogatja. Nem olyan gyakran veszek juhtúrót különben sem, csak ha egy kis fényűzésre támad kedvem:)