2012. december 17., hétfő

Tigriskeksz 老虎饼干

Kínai sütirecept a tigris évének ünneplésére, eredetileg fekete szezámmal és mandulával készült, de tudván, hogy a környezetem nem biztos, hogy jól venné az efféle ízeket, europizáltam kicsit, és narancsos-kakaós tigriseket készítettem.
Nagyon látványos, nagyon tetszik:)

TIGRISKEKSZ


- 17 dkg vaj
- 1 bögre cukor
- 2 bögre liszt
- 1/2 tk. szódabikarbóna
- 1 nagy tojás
- 2 ek. kakaó
- 1 narancs reszelt héja

A cukrot a puha vajjal krémesre kevertem, majd hozzáadtam a tojást, ezzel is simára vertem, majd apránként a szódás lisztet is beledolgoztam.
Kettévettem a tésztát, egyik felébe először belereszeltem a narancsot és összedolgoztam, másikba pedig a kakaót kevertem bele fakanállal.
mindkét tésztagombócot négyfelé osztottam és hurkákra nyújtottam, és egymásra pakoltam-lapítottam őket, és egy nagy hengert formáztam végül a csíkos tésztából. ezt alufóliába csomagolva egy délutánt pihentettem a hűtőben.
Félcentis szeletekre vágtam, majd 200 fokos sütőben 6-8 perc alatt sütöttem őket szépre, készre.
Nagyon fincsi!

Eredeti: itt!

2012. december 5., szerda

hej, haj, szója, tuja, hejehuja

(sajog vijjog zsivajog)
de régen blogoltam. Ez többek közt annak tudható be, hogy tanulok, nyelvvizsgázok, edzek, és emellett nincsen kedvem még feltörölni más után a GÁNYT a konyhában, a kávézaccot, a szétmorzsolt gyufakormot, a kifolyatott égett zsírt, tilitolizni tetriszmódra az összeszáradt szalmonellagyanús mosatlanokat, csak hogy olyan állapot álljon elő, amiben van egyáltalán gusztusom ételt készíteni. Tehát inkább nem is főzök. Sőt, a konyháig se megyek ki, hogy ne kelljen felidegesítenem magam azon, hogy kinek sikerült másfél méteres sugárban kifröccsenteni a rántotthúsos olajat, aztán melyik másik ötnek papuccsal széjjelhordani. Meg ilyenek.

Persze, ha az ember szól ezért, a kollégiumi mindenhatás rögtön gyeplőt ránt, hogy mi ez, hogy képzeljük, baszogatni az embereket. Hát ha ennyi eszük maguktól nincs, akkor bizony azt kell. És még így se gördülésmentes.
A liberalizmus átka, ugye, hogy olyan embereket képzel alapvetőnek, akiknek volt gyerekszobájuk. És itt aztán piszok liberális mindenki.

Túl sok az új figura, akik meglepődnek fél év után is, hogy anyu nem törölte le a pultról a salátacefedlit. Meg hogy megsavanyodott a tej és nem megy ki magától a vécéig. Meg hogy a tányérra rászárad a majonéz. Sőt, rá is zöldül.
Hát igen, akkor szólni kell, és máshogy nem megy.

Mi lett ezzel a szinttel? Mi lett a kollégiummal, az emberekkel? Idénre extrém méreteket öltött a trehányság. Ez lenne a nálam öt évvel fiatalabb generáció?
Oké, hogy én is érzékenyebb lettem rá, mert nagyon elhúznék már innen- na de azért na. Nem egyszer hidegzsíroldóztam ki a sütőket, mert urambocsá, sütni akartam, valami majom után, aki beleégette az olajat a sütőbe. Például.
Hát én kérek elnézést.


na, szóval, nem nyafogni akartam, csak jelentkezni, hogy élek, és éhes vagyok.
Csukott szemmel megsütöm a kis csirkemellemet, megpárolom a zöldségemet, megfőzöm a zabkásámat, kizárom a tudatomból az ilyeneket, mert magam sem bírom. Van elég bajom enélkül is- mint például, ha főzök, az mindig este van, lámpánál fotózni meg aztán végképp lehetetlen.
Sajnos.

Azért hiányzik a sütés-főzés, a kreatívkodás, a receptböngészéssel eltöltött délutánok, a fűszersoron tett vívódások, hogy "most tényleg csak hármat veszek!!!". A piac, az ételillat, egy jóleső, nyugis ebéd.
Ahhfrászt. Saját konyhát akarok. Ahol ha takarítok, úgy is marad.

Kár, hogy ettől még fájdalmasan messze vagyok.

2012. november 13., kedd

Banánkenyér

Egészséges süti, szép süti, jó süti, nyomott banán-eltűntető süti, éjjelféltizenkettőssüti, idegnyugtatósüti.
Reggelire, uzsonnára, éjszakára, ha a szomszéd baszkodja az ajtót, ha redvás és kib**szott kávézaccal van felszórva a konyha, ha tanulni kell, ha nyelvvizsgázni kell.

Mert valami öröm is kell.

BANÁNKENYÉR egészségesen, zabbal, rosttal, minden jóval.


- egy bögre zabpehely
- egy bögre teljeskiőrlésű (vagy sima...) liszt
- 3 nyomi banán
- 1 tojás
- 1 jó nagy ek. natúr joghurt
- 1 tk. fahéj
- 1/2 tk. szódabikarbóna
- 1/2 tk. sütőpor
- 3 ek. barna cukor/ egyéb
- csipet só
- csokidarabok, vagy kakaóbabzúzmány

Összekevertem a száraz hozzávalókat, másik tálban meg a zúzott banánt és a nedveseket, aztán össze a kettőt. Sütőpapíros kenyérformában sült 30 percet, a közepesnél erősebb lángon, de azért nem maxon. Tűpróbával ellenőrizhető.
Hagyjuk kihűlni, majd élvezkedve tömjük megfáradt fejünkbe, féléjfélkor, mikor még a házi sincs kész.

Aztán majd jól elkárhozunk.

eredeti recept innen.

2012. november 12., hétfő

Szójajoghurt

Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, akit felháborít a szójatej és egyéb származékainak arcátlanul magas ára (pedig könnyebb otthon babot tartani, mint tehenet- ez nem verseny...?) és "különleges táplálkozási célú élelmiszer"-ként való kezelése. Egyéni vélemény, hogy szerintem a környezet számára kímélőbb, és az embernek is sokkal hasznosabb anyag, mint a kihipózott, újrazsírozott, hiperhormonizált és ultrakiherélt "tej" ami a háború óta nem tudja levetkőzni az egészségesség látszatát. Nem mondom, ha talán egészséges, boldog tehenektől kapnánk az egészséges és feldolgozatlan levüket, hasznos lehetne, de így csak egy híg ipari lötty, aminek még mindig bedőlnek.
Valószínűleg ezért is vagyok rá érzékeny. Az izolált tejsavófehérjére, tejfehérjére, tejcukorra nem produkáltam gondot- mégis a tejtermékek jó része kikészít, ennek oka nagy valószínűséggel valami bocibaci vagy csak simán az, ahogy fel van dolgozva.

Úgyhogy marad nekem a szója, vagy az időszakosan, kísérleti jelleggel kipróbált néhány tejtermék- furcsa módon némelyikkel nincs gond, másokkal öt perc alatt kiderül hogy van. Fura.
Na mindegy. Szóval szójajoghurt. Király.


SZÓJAJOGHURT
- kicsivel kevesebb szójatej, mint amekkora termoszunk van. Minél zsírosabb, annál jobb.
- élóflórás joghurt vagy szójajoghurt vagy joghurtoltó

A szójatejet negyvenfokosra melegítettem, és belekevertem két evőkanál sparos natúr joghurtot, de persze mást is lehet, meg van oltó is, azt természetesen a saját alkalmazási szabályai szerint tessék használni. Ezt egy ikeás, egyliteres termoszba öntöttem. Egy éjszakát állt, majd reggel kiráztam az üvegből. Szépen összeáll, kocsonyás, illatos, savanyú! Magam is meglepődtem, tekintve, hogy az első próbálkozás nem sikerült valami jól. De annak fényében:

- áztatott babból, melegen főzött, nagyon gondosan ledarált és leszűrt tejet kell készíteni, az áztatatlan babos verzió itt híg lesz és vizes.
- csak a szójatej jó, mandula-, zab-, kókusztej nem.
- kicsit lecsöpögtetve görög joghurtot megszégyenítő utánzat.

Állagra kicsit "homokosabb", nem olyan homogén, mint az igazi joghurt, de szerintem kiváló pótlék, nagyon elégedett vagyok az eredménnyel! Barna cukor, xilit, lekvár, gyümölcsök, fahéj, müzli, minden mehet bele, mintha csak sima joghurt lenne!

(ja, és: 200 ft 20 deka tellér szójabab, az 3 l szójatej, az 3 l joghurt 200 ftért, plusz az oltó. Egy kétdecis pohár szójajoghurt 350 ft. csak összehasonlításképp)

2012. október 21., vasárnap

Csökkentett CHs bucik

Low-carbnak nem mondanám, mert azért darabjában még mindig van 15 gr CH, de valami varázslatos módon 15 gr fehérje is, szóval nekem tökéletesen megfelel egy reggelire, vagy edzés után, vagy akár még vacsorára is. Sőt, asszem a 160gr CH-diétásoknak is.

Egy kis fűszerrel nagyon finom zsemlék lesznek és még az a szejtán-íz is barátságosabb!

GLUTÉN OVERLOAD BUCIK (azért glutén overload, mert a liszt fele, konkrétan, búzafehérje. ami sokaknak nem jó, de akiknek nincs vele gondjuk, azoknak igen, mert, itt jön a varázsszó: komplettálni fogjuk!)

- 1 bögre szejtánpor
- 1 bögre tk. tönkölyliszt (magasabb fehérjetartalmú és egészségesebb, mint a sima búzaliszt, de az is tök megfelel)
- fél bögre csicseriborsóliszt, szójaliszt vagy bármilyen egyéb babliszt
- fél kocka élesztő
- 1 tk. oregano
- 2 tk. só
- 1,2-1,5 bögre víz + 1 ek. olívaolaj

A liszteket összekevertem, sóztam, fűszereztem. Meleg vízben felfuttattam az élesztőt, és tésztát dagasztottam. Nem nagyon kell dagasztani ugyan, a sok szejtántól expandergumira hasonlító állagú lesz hamarosan, inkább gyúrásszerű mozdulatokkal érdemes összedolgozni.
Meleg helyen megkelesztettem, fantasztikusan nagy és kemény lufi lesz belőle, nagyon szépen kel. 8 egyenlő részre osztottam, amiket zsemlékké formáztam (Limaránál van egy jó videó a göngyörgetés technikájáról), tetejüket bemetszettem, majd olyan kisebbféle bolti zsemle méretűre kelesztettem őket megint. Forró sütőben 20 perc alatt sültek nagyon szépre:)

1 db 115 kcal, 15 gr ch, 15 gr fehérje 2 gr zsír, 2 gr rost.

2012. október 20., szombat

Gyümölcsös guba? Kenyérpuding? Máglyarakás? valami olyasmi.

Tényleg nem tudom igazán, minek lehetne nevezni ezt a cuccot, de tulajdonképpen nagyon klassz desszert lett belőle. Ez is afféle kolisnak mondható kaja, mert maradékokból operál- de ezt már néha le se merem írni, mert annyira elszomorít, hogy mit jelent sokaknak a "kolis kaja" jelzős szerkezet.

Soha többé nem akarok látni sültkrumplis- ketchupos- sajtos- sültkolbászos- főtt tésztás rántottát.


KENYÉRPUDING ŐSZI GYÜMÖLCSÖKKEL

- fél kg. szikkadt kenyér
- 3 alma, 3 körte
- 7 dl. tej
- 2 tasak vaníliás cukor
- 5 ek. cukor
- egy marék mazsola
- aki szereti a tetején a tojáshabot, annak még 3 db tojás és 2 ek. cukor

A kenyeret felkockáztam, és a megmelegített, cukros tejjel meglocsoltam és hagytam állni. Aki tojáshabot csinál rá, az a maradék sárgákat ebbe a langyos tejbe nyugodtan belekeverheti, ettől igazán krémes, pudingos állagú lesz a lágy belseje, de ez nem fog nagyon hiányozni, ha nincs rajta tojáshab. Csak ezért nem érdemes tojást törni...
Az almát-körtét megpucoltam és felkockáztam, és összeforgattam a tejes kenyérrel meg mazsolával. Kivajazott tűzálló tálba tettem ezt a keveréket, és egy órát sütöttem közepesnél kicsit erősebb lángon.
Ha teszünk rá tojáshabot, akkor a fehérjéket kezdjük el verni, majd félkemény állapotban mehet bele 1-2 ek. cukor, majd keményre verjük, és a sütés utolsó negyed órájára rákenjük a habot. de én nemigen szeretem, egyrészt, meg nem is akartam volna vele szöszmötölni.
Így is nagyon finom volt :)

2012. október 15., hétfő

Diákcsemegecsirke

Bizonyára nem én vagyok az egyetlen, aki frankón rühelli, hogy a diákcsemege több, mint fele földimogyoró meg mazsola. És, miután a lényeget kiválogatta az ember, nemigen lenne szíve azért azt a méregdrága diákcsemege-maradékot úgy elszórni. Úgyhogy kitaláltam valami egészen kellemes maradékeltüntető módszert, egy amolyan kínaias beütésű csirkehúsos stir-fry képében.

DIÁKCSEMCSIRKEGEcsirkediák...izé.

- 25-30 deka csirke/pulykamell, felkockázva (500 ft)
- 2 gerezd fokhagyma
- egy nagy marék földimogyoró-mazsola keverék (100 ft)
- 2 ek. szezámmag
- 1 ek. édes sötét szójaszósz
- 1 ek. világos sós szójaszósz
- 1 ek. cukor vagy méz
- fél tk. ecet
- csiliszósz
- pici olaj
- kínai fűszerkeverék
- csipet őrölt fahéj

Serpenyőt hevítettem, amiben szárazon megpirítottam a magokat, mogyorót, és fene válogatja ki, a mazsolát is. Kiöntöttem egy kis tálba. Eztán a forró serpenyőben kis olajat hevítettem, és megpirítottam a csirkemellet. Eztán nyomtam rá a fokhagymát, és ezzel is sütöttem még egy picit. Fűszereztem és ráöntöttem a magokat is, majd a szójaszószokkal, ecettel, csiliszósszal ízesítettem, összefőztem az egészet. Mikor már újra le-lekap, megszórtam cukorral és ráégettem kicsit.
Én salátával ettem, de természetesen ez is rizs vagy szójaszószos sült tészta mellett frankó igazán...

két nagy adag vagy három átlag.

2012. október 10., szerda

Tökéletes pattogatott kukorica

Ahogy Jókai mondaná, a jó öreg pattogatott kukorica, amit itt már akkor is ettek, tűz fölött vasserpenyőben készítve, mikor még a nagy ÁÁÁmerika csikólábacskáin se bukdácsolt. Na persze nem szószerint idézek :D csak a hangulatot közvetítem. meg az eszmét.  (egyébként az emlegetett, kukoricának szentelt szakasz az arany emberből való, ha valakiben feldereng...)

Alig találtam natúr, szemes kukoricát. Rettentő. Tényleg sehol nincs. Csak ez a mikrós, tasakos, zsíros, tízdekasós, műsajtos rettenet mindenütt. (ami egyébként sajnos néha nagyon jól esik az embernek) Ami egészségtelenségének tetejébe, még csak ki sem pattog rendesen. Vagy szénné ég. Nos ez a módszer mindkettő problémára megoldást nyújt:)
Az eredmény tökéletesen kipattogott, natúr, kedvünk szerint fűszerezhető és sózható nasi. A lakást betöltő erőszakos bűz nélkül, ami a mikrós kuki állandó velejárója...ki tudja miért, de aminek ilyen szaga van, az már gyanús kéne hogy legyen...

KÉSŐ ESTI KUKORICA (filmhez, tanuláshoz, nyüffögéshez)


- két marék natúr, pattogatni való kukorica
- ízesítő: vaj, só, élesztőpehely, szárított parmezánpor, curry, füstölt paprika, fokhagymapor, vagy karamellizálni való cukor, vagy karamellizálni való cukor meg kakaó.

Egy nagy serpenyőt olaj nélkül tűzre teszek, benne két-három szem kukoricával. Lefedem, és addig hevítem a serpenyőt, amíg azok az indikátorszemek ki nem pattannak. Ekkor leveszem a gázról a serpenyőt, kiszedem a kukikat, és beleborítom az összes többit. Lefedem, és hagyom állni fél percet, hadd akklimatizálódjanak a szemek.
Fél perc leteltével visszateszem a nagylángra a serpenyőt, kukoricástul, fedőstül.
Szinte egyszerre fog kipattogni az összes, kb egy perc leforgása alatt. Érdemes néha picit rázogatni. Míg forró, lehet fűszerezni, de érdemes tudni, hogy mivel ez nem zsíros, nem tapad meg a só vagy ilyesmi rajta, érdemesebb porszerű fűszereket küldeni rá, vagy tényleg meglocsolni egy pici olvasztott vajjal.
Cukormázzal és kakaóval igencsak dekadens finomság. (régen talán aranykakas volt a neve az ilyen karamellel összeragasztott, gombócba gyúrt pattikukinak? nem vagyok benne biztos)

Minden szem tökéletesen kipattog, nincs odaégés. Bizony! Aki nem hiszi, járjon utána:)

2012. október 6., szombat

csináltam egy edzőblogot, mostantól oda mennek az ilyen nagyonnemgasztro-mégis-recept bejegyzések. Elnézést, ha valakit eddig is terhelt, hogy itt jelentek meg, sajnos már szerintem sem ide való némelyik.
sebaj, mostantól maradunk a régi vonalon:)

2012. október 2., kedd

Bentó, sokadik, Mandynek:)

Elég gáz bentó ez, legalábbis a fotó tényleg nagyon szar, de ha az ember napfényt itthonról sose lát, csak az egyetemen, akkor bizony sötétben kell fotózni... amikor a gép nem fókuszál, amikor a vaku kiveri még a medvesajtos mackó szemét is, amikor hetvenheten kérdezik, hogy mit is csinálsz éppen... háromheti alvás-edzés-egyetem-munka-tanulás-edzés-főzés-alvás után a világ már összefolyik, automatizált mozdulatokkal sütöm a napi csirkeadagot, rakom össze a salátát, fotózással szöszölni...? ááh...
Készültek ez idő alatt jobb bentók is, természetesen... na de hát... végülis az egész úgy praktikus, ha gyors és tápláló. Ha szobahidegen is épp olyan jó, mint melegen. Ha változatos, ha az van benne, amit szeretünk, ha jóízűen kapjuk be a gesztenyefa alatt, és minden félpercben nevetgélünk magunkban, hogy haha, nem ránk esett a gesztenye, a világ mégis szép.
Ha a mókuskerékből kiléphetünk egy tíz percre ebédelni, és nem futtában kapjuk be a leghidrogénezettebb, mirelitből "frissensült" péksüteményt, aminek a morzsája ha a kabátra esik, a zsírpaca sose jön ki onnan.

Úgyhogy, talán tökmindegy, hány perc alatt készül el és milyen snassz, amit az ember összehajigál magának:)
és ezzel most úgy érzem, megnyugtattam magam és felsoroltam minden mentséget:D de légyen buzdításául mindenkinek, hogy nem kell emiatt külön főzni, egészségesen lehet enni a sietségben is. csak előre kell gondolni egy lépéssel, hogy egy főzés alkalmával mindenből csináljunk kicsit többet, és tegyük félre a félkész-félalapanyagokat (főtt zöldségek, sült hús, porciózott kaják, főtt rizs...) későbbi újravariálásra.

- 80 gr. kentucky fűszeres csirkemellkocka
- 3 rózsa párolt brokkoli (kisebbek, mint amekkorának tűnnek...)
- fél paradicsom
- egy szelet sült tök
- joghurtos medvesajt
- fehérjés süti
- mustár (kis pekecben ami nem látszik, mert ami képen rajta volt, az homályos. természetesen)

össz:      247 kcal    11 ch   7gr zsír    34 gr fehérje    5 gr rost   4 gr aktív ch

viszont, ha mondjuk nem edzenék és emiatt nem diétáznék, akkor jázminrizzsel töltöttem volna meg az alsó pekecet, csípős-mogyorós furikakéval szórtam volna meg, tettem volna pár almaszeletet is, meg mandulát... meg talán egy-két kocka csokit is! :)

jó bentók és receptek: www.justbento.com
a kedvenc helyem!
ja, és további összedobált bentók vannak a "bentó" címke alatt...:)

2012. szeptember 28., péntek

Thai vörös curry

Régóta izgat már a curry, currypaszta és maga az étel, úgyhogy most a sok költséges alapanyag beszerzése helyett egy adag currypasztával leptem meg magam, egy szuperfinom curryval pedig Tomit:)
Ja, és ez a curry nem körri, mint az angol-indiai sárga fűszerkeverék, ez az étel "kari" vagy "kare". Állítólag. Én hiszek nekik. Praktikus a megkülönböztetés...

THAI VÖRÖS CURRY
- 1 tasak (100 gr) vörös currypaszta (450 ft, ázsia bt)
- 2 szál répa
- 1 nagy fej hagyma
- 1 kisebbfajta padlizsán
- 1 nagy alma
- 1 jó nagy piros húsú paprika
- 5 dl kókusztej (kókusztej készítése: 5-10 deka szárított kókuszreszeléket leforrázunk, 2 percig erősen turmixolunk, majd kihűlés után gézen átszűrjük)
- fél kg. pulykamell vagy más hús, esetleg garnéla
- olaj
- jázminrizs

A jázminrizst feltettem főni.
A zöldségeket megpucoltam és kb. egyformára kockáztam, a hagymát pedig felcsíkoztam, viszonylag nagyra. A répát felkarikáztam és 10 percig mikróban, sós vízben előfőztem. Elővettem egy mély serpenyőt és egy sima teflonosat. A mély serpenyőbe kis olajat öntöttem, majd a hagymát és paprikát megfuttattam rajta. Rátettem és fehéredésig sütöttem a húst is, majd a többi zöldséget. Mindezek alatt a teflonserpenyőben is hevítettem egy kis olajat, és amikor már pokoli forró volt, rányomtam a currypasztát és jó izzóra, illatosra pirítottam. Egy kevés kókusztejjel felöntöttem és kikevertem, majd a zöldséges húshoz adtam, és felengedtem a maradék tejjel. Eztán, fedő alatt még úgy 10-15 percet rotyogott takarékon. Ha az alma megpuhul, kész.
(japánok szokták almával csinálni a curryt és nekem ez annyira bejött, hogy úgy gondoltam, ebbe is teszek)
Jázminrizzsel tálalandó.
Iszonyat jó!
És gyorsabb is, mint gondoltam volna.

Hatfős adag.

2012. szeptember 24., hétfő

A kedvenc rántottám

Uh de szar így az új blogger. na mindegy, felülemelkedem.

Szóval, a kedvenc rántottám. Így a legtutibb szerintem. A brokkolicsíra nem kötelező elem, az most csak hívság:) (le volt félárazva egy bazinagy doboz, 250ftért hülye leszek otthagyni:D inkább erre költök 250-et, mint egy óriás mars szeletre...)



- 3 boldog tojás
- fél pritaminpaprika
- 3 szelet pulykamellsonka (én a száraz fajtát szeretem, ami még úgy is néz ki, mint egy nagy darab hús, nem ilyen darálékpempő, de mondjuk a maszek hentestől való füstölt malaccomb-sonka sem utolsó, ha minőségről van szó! és az még nem is drága)
- egy hüvelykujjnyi emmentáli sajt
- 1-2 tk. olívaolaj

Először is felkockázom a paprikát, majd egy nagyon jó teflonserpenyőbe (hogy ne ragadjon le semmi) pici olajat öntök, aztán 1-2 perc alatt megpirítom a paprikát. Ráhintem a felaprított sonkát, és azt is megpirítom. Ezalatt jól felverem a tojást, és a picire kockázott sajtot is belekeverem. Ekkor, ha olyan kedvem van, néha aprított bazsalikomlevelet is szórok bele, de most a csíra miatt nem. A nagyon forró serpenyőbe egyzuttyra beleöntöm a tojást, és rögtön kisebbre is veszem a lángot. Megvárom, míg a széle elkezd szilárdulni, és akkor, a közepe felé, toló mozdulatokkal "kotrom" a szélét, és hagyom hogy a folyós része lefusson a serpenyőbe, a völgybe. Így a teteje lágy marad, de nem lesz sületlen, mert: Amikor már késznek tűnik, csak a teteje "nyálkás", lezárom a gázt, és a falapáttal megfordítom az egészet. Így a serpenyő melege kellemesen lágyra, melegre "süti" a folyós részt, mégse marad taknyos. Többévnyi rántottasütés után dolgoztam ki a tökéletesen lágy tojásrántotta titkát, ami nálam ez, de ha valakinek van még tippje, szívesen fogadom:)
Természetesen aki jól megsütve szereti, nyugodtan forgassa sülés közben is a darabokat. de azt mondják, kicsit lágyan a legjobb ízű, és valóban, a tojássárgája jellegzetes íze igenis kiérzik, és én ezt nagyon szeretem:)

Tudom, ez nem annyira recept. De a nutellás/kakaós/sajtos tészta sem az, mégis fenn van pl nosaltyn és ajnározzák:D:D Úgyhogy nem szégyellem magam:)

2012. szeptember 7., péntek

Amit a legjobban vártam

Napok óta lesem, ahogy kis zöld fütyikéket kezdett növeszteni az egyik szobai paprikatövem. Már 6-7 kis termésem is van és még sok-sok virág! Szóval úgy gondoltam ideje bemutatni ezt a kis paprikát, a shishitot, mert elég ismeretlen idehaza.



a shishito, egész pontosan shishi togarashi, neve "oroszlánfejpaprikát" jelent, mert a gyűrött, zöld paprika vége nem csúcsos, hanem befelé fordul, mint három kis összeérő púp, ami az oroszlánok (vagy minden egyéb macska) pofájára emlékeztet. Sajnos nem találtam kifejezetten a csúcsukról képet, az enyémek meg még nem olyan nagyok, hogy igazán látsszon, de majd mutatom:)

Általában zöld, de előfordul 1-2 piros termés is, és ha túlérik is bepirosul kicsit, de zölden eszik. Vékony húsú, kicsit csípős, grillezve eszik, és állandó hozzávalója a csirkenyársaknak. Grillezve, kis olajjal, ecettel európai stílusú előételként is adják több helyen.

kíváncsi leszek, mennyi terem, nagyon izgulok már! :)

Indiai lencsefőzelék

Ha valaki olcsó, egészséges, gyors és fehérjedús kaját keres, ne kutasson tovább, zsigerből válasz: lencse. Tökegyszerű kaja, extrafinom, lélekmelengető.

Bár eléggé értetlenül néztek a népek a piros izékre, mikor mondtam, hogy lencse. Aztán mesélhettem a Jákob és Ézsaut.

INDIAI LENCSE


- 1 bögre vöröslencse
- 3 bögre víz
- 2 ek. sűrített paradicsom (vagy két nagy pari, megpucolva, kimagozva, átnyomva pürének: én spóroltam a fáradsággal)
- egy kicsi hagyma, reszelve
- 3 ger. fokhagyma, reszelve
- 1 tk. firssen reszelt gyömbér
- 1 tk. só
- 1/2 tk. erős pista

- 1 ek. olívaolaj
- 1/2 tk. mustármag, római kömény, paprika, kurkuma

A lencsét átmostam, és a fenti összetevőkkel feltettem főni. Kb. fél óra alatt puhára is főtt, akkor egy másik pici lábosban felmelegítettem az olajat, és a fűszerkeveréket buborékozásig hevítettem benne, folyamatosan kevergetve. A fűszerolajat a lencséhez kevertem, és addig kevergettem a lencsét is, míg kicsit összetört és főzelékállagú lett.

Joghurttal és barna kenyérrel ettük, nagyon-nagyon finom és egyszerű!

Eredeti recept innen van.

2012. szeptember 5., szerda

A veribeszt sültcsirke evör

Van valami ebben az iskolakezdési mizériában, amitől az embernek olyan leküzdhetetlen őszérzése lesz. Annak ellenére, hogy még mindig verdesi a harminc fokot az idő, és a paradicsomom még be se érett, már valahogy tudat alatt kívánja az ember a teázásokat, pulóvereket és comfort foodokat.
Klasszikus comfort food a sültcsirke az amerikai-európai kultúrában. Abszolút. És náluk a hálaadás miatt az ilyen sültesdi külön őszérzés, és hiába a magyar szellem, ezt a hatást lehetetlen elkerülni...

LEGEGYSZERŰBB ÉS LEGFANTASZTIKUSABB SÜLTCSIRKE


- 1 másfél kilós csirke (én kiharcoltam egy boldogcsirkét, ah de fényűzőek vagyunk így szeptember táján... de nem bántuk meg, KLASSZISOKKAL jobb húsa -és élete- van!)
- 1 citrom
- 4 nagy répa
- friss rozmaring, 2 szál, kis csokor petrezselyem, 3-4 levél friss zsálya
- 3 kis hagyma
- 1 fej fokhagyma
- só
- bors
- fokhagymagranulátum
- olívaolaj/vaj

- 1-2 ek. liszt

A csirkét megmostam, a farháját egészségügyi megfontolásból leszedtem. (azért egy falat tepertője lett :P ) A hasába tettem a citrom felét, negyedekbe vágva, egy kicsi hagymát, félbevágva, valamint a zöldfűszereket, no meg sót. Kívülről is megsóztam, borsoztam, fokhagymáztam. A répahasábokból, hagymanegyedekből, fokhagymagerezdekből vetett ágyra fektettem, és egy kevés olívaolajjal, valamint a citrom másik felének levével locsoltam meg. Lefóliáztam, és 200 fokon sütöttem egy órát. Levettem a fóliát és sütöttem még bő fél órát.

Kivévén a tepsit, a csirkét mellével lefelé tányérra tettem (így a szaftok átcsurognak a mellébe, és porhanyósabb lesz) és kihalásztam a répákat is mellé. A szaftról lekanalaztam a zsírt (suttyomban, nehogy a zsírsejtlétjogi ombudsman szót emeljen), szétnyomtam benne a hagymákat (a fokhagymahéjat természetesen kiszedtem) és a gázra tettem a tepsit. Két ek. liszttel sűrítettem be a barnamártást, fel-felkapirgálva a leégett finom kis darabokat...

Zöldséges barnarizzsel a csodálatos futkosóscsirkehús és az isteni szaft...ahhh. Na, ez jó indítása az iskolaévnek. Az ősznek. A délutánnak. A hét második felének. A... ah.

2012. szeptember 4., kedd

Amit csinálok éppen, amúgy

Sokan kérdeztétek, és magam is megmagyarázandónak találom, hogy mi ez a sok fitnessz- és low-carb bejegyzés, úgyhogy átfutok rajta, hogy 1. mi ez, 2. hogy (nem) kell csinálni, 3. miért is csinálom, és egész pontosan mit.



1. A low-carbról akárki olvashat wikipedián vagy az interneten szűrögetheti az egymásnak ellentmondó információk tömegét, de alapvetően a lényeg az, hogy az ajánlott napi 300-350 gramm, és a valós akár 500(!!!) gramm szénhidrát helyett 50-150 grammot fogyasztunk, így a viszonylag gyorsan felhasználódó energiaforrásból keveset viszünk be, ergó mást használunk, fehérjét bontunk, ami ugye több energiánkba kerül, szóval fogyunk.

2. Amiért legtöbben elítélik a low-carbot, az az, hogy rengeteg fehérjét kell a tápanyagigény kielégítésére bevinnünk a szervezetbe, és ez káros. Igen, az. Megterheli a vesét, ezért nagyon sok vizet kell inni az ilyen diéta mellé, továbbá a sok fehérjét valahova tenni kell, ezért MINDENKÉPPEN MOZOGNI, SÚLYZÓZNI, EDZENI KELL. ezt nem lehet eleget hangsúlyozni, EZT KELL. Mozgáskor kimerítjük az izmaink glikogénraktárait, elkezdünk máshonnan töltekezni, valamint minden mozgás roncsolja az izomsejteket is (innen az izomláz...). Ennek újraépítésére kell felhasználnunk a fehérjét, és ezt muszáj, különben tényleg több kárt okoz az egész, mint hasznot.
Arról nem beszélnék, hogy a fehérje túlzott bevitelével kardoskodók mit tesznek a saját elégtelen fehérje- és túlzott szénhidrátbevitelükkel...
Emellett testedzés nélkül minden diéta eredménye egy ugyan sovány, de formátlan, gyenge, tónustalan és kimerült test. Ez sem kívánatos, szerintem.

Másik, hogy legtöbbeknek (és itt érkeztünk el oda, hogy miért rühellem NORBIT és mindenét) ez tűnik a legkecsegtetőbb, legegyszerűbb, leghatékonyabb (és legtartósabb! mert azért ne feledjük a turbó diéta nevű szörnyűséget...) diétának, mert egy komplett programban (ÁPDÉT) az orruk alá van dörgölve mindaz, amit alapos utánanézéssel és tanulmányozással, valamint alapvető testépítési (/orvosi) dietetikával összegereblyézhetnénk. Természetesen elég kevés ember hajlamos ilyen jellegű kitartásra (már csak az alapok megszerzésére), ahogy gyökeres változtatásra is: és itt van, tessék, a program, akármit ehetsz, amit eddig ettél, amit én, kitaláló, eléd teszek, csökkentett szénhidráttal és egy kódrendszerrel, amit nyugi, meg sem kell jegyezned, cserébe én édesítőszerekkel, finom ízű légbuborékokkal és lisztjavítóval megetetlek, te pedig csak fogyj, én mosolygok. Tehát nem kell lemondanod a csokis croissantról, a túróstésztáról, a majonézes kukoricasalátáról rántott hússal, nem kell erőfeszítést sem tenned, csak válaszd a termékeimet.
Na ez az, amit utááááálok. Az erőfeszítés, az akaraterő hiánya, és az ebből való meggazdagodás. A pofátlanul meggazdagodás. Nem elmondom, hogy mit egyél mi helyett, mit változtass, mit tornázz, nem, kezedbe adom ugyanazt amit eddig szerettél, csak mától nekem fizetsz és nyeled az aszpartámot.

Mert aki tudja, miért eszik zabpelyhet müzli helyett, annak nincs szüksége norbi ápdét 1 müzlire édesítőszerekkel és áfonya ízű darabokkal, tudja, miért jobb a barna rizs, mint a fehér, annak nem kell norbi zacskós rizs, aki tudja, mitől lehet jó nagyokat k*kálni, annak nem kell emésztésserkentő norbivíz, ésatöbbi ésatöbbi.
Szerintem igenis arról szól az egész, hogy le kell mondani. Erőfeszítést kell tenni. Gyökeresen változni kell, leleményesnek kell lenni, és nem csak annyit tenni, hogy mostantól 3 norbi rudat zabálok tízóraira 3 pöttyös helyett.

Oké, disclaimer: nem állítom magam olyan atom okosnak, csak ahogy utánanéztem mindennek, elundorított a norbi- program mögött rejlő igazsággal takarózó mocskos, pénzhajhász, gyarlóságkihasználó marketing. Amíg a tornáról és a diétáról, a kitartásról, a változásról szólt a dolog, úgy kb. 10 éve, addig kifejezetten jó dolognak tartottam. És újra: igaz, működik, nem hülyeség. Nem is azt szidom...hanem ami körötte van.

Továbbá, elég híres az Atkins-diéta, ami minimalizálja a CHt, és 90%-ot zsírból és húsból visz be. Nos, ezt sem tartom egészségesnek. A zsír megterheli a májat(epét), elnyálkásítja az emésztőrendszert, tönkreteszi az ereket, a vérképet. A hússal etikai- és minőségbeli gondjaim vannak, legfőképpen minőségbeliek, de természetesen a kettő erősen összefügg. Arról nem is beszélve, hogy ez is a húsfaló jó modern társadalom alá adja a lovat, és cseppet sem ügyel arra, hogy változatos legyen és növényi eredetű fehérjéket, valamint egészséges szénhidrátot, ROSTOT és vitaminokat juttasson be a szervezetbe. Tehát egy eredményes Atkinsező ugyanolyan magas vérnyomásos, szorulásos, beteg ember lesz, mint száz kilóval előtte.

3. Szerintem a hangsúly a kiegyensúlyozottságon, a változatosságon, leleményen és a tornán van. Heti 9 edzést vállaltam másfél hónapja. Heti 3 súlyzós és 6 intervallumedzésről van szó, 3/4-1 órásak. Célom napi 50-100 gramm CH, 100-150 gramm fehérje bevitele, a lehető legkevesebb zsír mellett, de csak a veszélyes zsírokat számolom, a tojást, halat, lenmagot, olívát nem. Szóval ez a lowcarbozás nálam nem a zsír és hús mértéktelen falását jelenti, csupán az erős odafigyelést az igényekre, amit a kemény edzés vált ki. Tehát gyakorlatilag nem fogyózom. Ez nem "diéta" a szó fogyóKÚRA értelmében, időszakosan, eredményt várva, aztán csak abbahagyva. Ez diéta az igények szerint meghatározott, tudatos étkezés értelmében, aminek nem kényelmi, esztétikai okai vannak (elsősorban). Nálam az edzés a stresszkezelés és a vérnyomáscsökkentés módszere, mert nagyon szükségem volt rá. És sokkal jobban érzem magam már most! (és nem mondom, örülök, hoyg formásabb lettem)


Teljes értékű gabonákat vagy más, nagyobb arányú szénhidrátokat reggelire eszem: Korpás gabonapelyhet szójatejjel, teljeskiőrlésű kenyeret lekvárral, zabpelyhet fehérjeturmixszal, banánturmixot.
Ebédre rendszerint tonhalkonzervet, tojást, csirkemellet vagy zsírszegény túrót eszem zöldségekkel, néha barna rizzsel, vagy hüvelyesféléket. ilyen nyári melegben kifejezetten jó is volt a könnyű, hideg, laza ebéd. Vacsorára ugyanezt a kalibert, csak szinte CHmentesen, leginkább zöldségekkel, ekkor babféléket már nem eszem. Természetesen jó lenne joghurtot is enni, de sajnos emésztési gondjaim vannak bizonyos tejtermékekkel, úgyhogy ezt ejtenem kell.
Napi 1-2 fehérjeturmix is benne van, leginkább edzések után: ezt tényleg muszáj, egyrészt a bevitel miatt, másrészt étkezéskiváltásra is jó, harmadrészt meg megelőzhető vele jópár alkalommal valami POKOLI izomláz.
Nem fogyasztok semmi feldolgozott élelmiszert, ha igen, adalékanyagmentes. Ettől függetlenül semmi cukor, semmi fehérliszt, édesítők, aromák, satöbbik is távol álljanak. Igyekszem a valós ételekre korlátozódni, nem hiszek abban, hogy "ledolgozzuk" a rossz kaját:)

Táplálékkiegészítők: multivitamin, valamint a natura cég fehérjeizolátumai, amikkel sütni is szoktam, ó igen, kenyeret, süteményt, mondhatná bárki, hogy mit dumálok, nálam is itt vannak a megszokás ételei reformosítva: DE, ügyeljünk a tényre, hogy mindezt magam készítem és minden hozzávalóját én választom meg.

összességében véve, nem vagyok ám ilyen szigorú magamhoz. Tegnap is megettem fél bohóc szeletet:D reggelire. Annyi a kulcs, hogy minden fogyasztást naplóznunk kell és megfelelő időben enni: este tízkor az a bohóc szelet gabonapehellyel és szójatejjel rakétakilövés az éjszakába. Reggel tök okés, valamint a csoki ch-ját máshonnan spóroltam ki: 3 paradicsom helyett öt uborka, és máris megvan az a pár gramm. Csak ügyesen.

Fuh de sokat írtam. Ha valakinek segítek annak örülök. Ha valakit megbántottam a norbiszeretetében, sajnálom, és ismétlem, nem a módszerét utálom, mert annak sikere elvitathatatlan: a marketinget és a kétségbeesett fogyni vágyók gyengeségét kihasználó, vigyorgó hülye fejét utálom, meg azt a baromisok pénzt, amit ezzel a tenyérbemászással összeszedett.

Szóval ez van. Ezt csinálom, és tuti hogy nem én szartam a spanyolviaszt, de ez, amit magamnak összeeszkábáltam: ez az étrend, és az edzésterv, amit csinálok, nekem abszolút vérnyomáscsökkenést, jó közérzetet, erőnléti fejlődést, tíz kiló és 2-13 cm mínuszokat eredményezett (testtájtól függően). Nyolcadikas korom óta nem voltam 70 kiló. És hogy mikor futottam le 3 kmt, arról meg ne is beszéljünk. Talán négyéves lehettem?
Ja, és akkora nadrágok jönnek rám, amik tízéves korom óta se.
Uff.

2012. szeptember 2., vasárnap

Szójatej száraz babból

jelentem, kipróbáltam a szójatejfőzőt kettes programon, azaz bab-áztatás nélkül készíttettem vele szójatejet.
Ízre lágyabb, nem olyan "zöld".
Talán kicsit hígabb, ehhez másfél liter víz is elég lesz legközelebb.
cseppet sárgásabb színű, mint az áztatott.
Könnyebb utána mosogatni. Ez fontos.
Nincs olyan sűrű, kemény habja.
Nem válik szét.
Ugyanolyan gyorsan megvan és megspóroljuk vele az előre tervezés szükségességét.
Talán legközelebb kicsit sűrítem is egy kevés keményítővel vagy hasonlóval.

szójatejfőzés gép nélkül

2012. augusztus 28., kedd

Egy "tökolyan, mint az igazi" kenyér

Bevallom, elég erős kétségeim voltak ezzel a kenyérrel kapcsolatban, mert ugye csináltam már szejtánt, és gondoltam hogy ebből csak egy nagy, szottyos buci szejtán lesz... aztán mégse! :O hoppá!

(ja, és megintcsak bocsi a lowcarb receptért, lehet már uncsi vagyok :( )

FEHÉRJEKENYÉR


- 1 csésze búzasikér
- 1/2 csésze zabpehelyliszt
- 1/2 csésze szójafehérje
- 1 tk. só
- 1 ek. olívaolaj
- fél kocka élesztő
- 2 tojás
- 1 csésze víz

Az élesztőt felfuttattam a langyos vízben, majd belekevertem a tojásokat és az olajat is. A száraz hozzávalókat is összekevertem majd beleborítottam a nedveset, és összegyúrtam. Dagasztani nemigen kell, lévén hogy az egész glutén, de álljon azért össze egy bucivá... Egy órát kelesztettem, majd enyhén kinyomtam belőle a levegőt (átgyúrni nemigen lehet), és 20 perc múlva forró sütőben 20-25 percet sült.

Egészen meglepődtem! Finom (na jó, ha valaki a szója ízére érzékeny, az ki fogja érezni, de szerintem néhány bolti kenyér ízét nézve, nem jogos a panasz), puha héjú, lyukacsos, illatos kenyér lett. Igaz, hogy kicsit rugósabb, mint a bolti, na de ha valaki evett már igazán jó kenyeret, azt ez se fogja meglepni.
Nem morzsálódik, langyosan is szép, vékony szeletet lehet vágni, pirítani is lehet.
Fantasztikus :O
Az EGÉSZ kenyér tartalmaz 67 gramm szénhidrátot összesen, ráadásul mind lassú felszívódású, úgyhogy ez egy epic win. És feltehetőleg nem pénzeltünk hozzá egy zsíron megmilliomosodott önjelölt egészségtudóst sem. Ójee.

EREDETI RECEPT

Banános palacsinta (lisztmentes, high-protein, low-carb)

Tegnap megszállt a palacsintavágy. Az amerikai. A magyar-francia vékony crepe-et, palacsintát nem annyira szeretem. De főleg a magyart. Csak az olajat érzem rajta meg a lekvárt. akkor meg minek a tészta?
Na de ebben, ebben a tészta a lényeg. a lágy, habos-babos párnás, könnyű, vaníliás, édes tészta. És meg kell hagyni, ez a "diétás" verzió sem marad el haverja mellett.

BANÁNOS PALACSINTA


- 1 banán
- 2 adag vaníliás fehérje (50 gr) (DM-es, vaníliás, aminek turmixként nincs valami jó íze, de sütibe tökéletes!)
- 3 tojás
- kis (szója)tej

A banánt megpucoltam, villával összetörtem. Eztán kikevertem a feltört tojásokkal és a fehérjeporral, majd egy kis (kb fél dl) tejjel hígítottam olyan tejfölsűrűre a tésztát.
Enyhén kitörölgettem olajjal egy serpenyőt (egy:D vicces:D mintha nem csak egy lenne:D) és dvd méretű palacsintákat sütöttem. Akkor érdemes fordítani, mikor a teteje már mintha kicsit szilárdnak látszana.
Eperrel, sziruppal, nutellával, egyéb bűnös és bűntelen adalékkal fogyasztandó :) kétszemélyes adag, 6 paller.
Vagy amcsipalcsi, hogy borzoljam a kedélyeket:D

247 kcal 14 gr CH 8 gr zsír 31 gr fehérje 1 gr rost (PER FŐ!!!)

2012. augusztus 23., csütörtök

Házi "burizer"

Minden bizgál, hogy hogy készíthető el házilag- most a szójaparizer, vagyis a burizer első kísérletét közlöm, ami szerintem remekül sikerült!

BURIZER
(fénykép holnap, lemerült a gépem:S)

2 dkg só
2 g őrölt (fehér)bors
0,5 g őrölt szerecsendióvirág
0,5 g őrölt koriander
0,3 g őrölt gyömbér
0,2 g őrölt kardamom
0,2 g őrölt füstölt paprika
(ez az ipari párizsi fűszerkeverékének házasítása)

- 50 gr szójafehérje-izolátum
- 1,5 ek. keményítő
- 2 dl víz

A fűszerkeveréket nem árt pontosan kimérni, és a burizerhez is pontosan a 25-30 dekára valót hozzátenni, ugyanis én erősen túlfűszereztem...ej. Sebaj. Szóval tualjdonképpen annyi az egész, hogy minden száraz hozzávalót össze-, majd vízzel masszává kevertem. Ezt jó sok, lazán vett alufóiába tekertem "szalámiformára". Tényleg lazán, mert megdagad és kireped!
Egy órát gőzöltem.
Nagyon jól sikerült! elégedett vagyok.
Köszönet a facebookos segítségért! :)

2012. augusztus 19., vasárnap

Túrógombóc

Kiskoromban a kedvenc kajám volt... talán azért is, mert csak nagymamámnál szoktuk enni, anya nem mer csinálni sose. Vagy mert apa szerint ez nem is kaja? Kár. Mindegy is. De ma én is megpróbáltam! és sikerült! és nem esik szét:) Miért ilyen félelmetes a túrógombóc másnak...?

TÚRÓGOMBÓC


- 250 gr. túró
- 4-6 ek. búzadara
- 1 tojás
- 2 ek cukor/ 1 ek cukor+ 1 vaníliás cukor

A túrót összetörtem villával, és hozzáadtam a tojást és a cukrot, és kikevertem. Elkezdtem hozzáadni a grízt, nekem 6 ek. kellett hozzá, mama receptje 4-et ír. Bár fagyasztott volt a túróm és olyan lágy, aprószemű fajta is, szóval biztos számít ez is. Akkor jó, ha már nem "massza-" hanem tésztaállaga van, ha kezd elválni a táltól, amiben kikevertük. Pihentetni érdemes, minél tovább áll, annál jobb. Bizony! Előre is meg lehet csinálni, mondjuk reggel, és délben meg csak kifőzni.

Közben forraltam sok vizet, amit, miután felforrt, visszavettem, hogy csak gyöngyözzön, anya szerint így a víz lobogása nem veri szét a gombócot. És valóban nem. A zölddió méretre gyurmázott gombócokat fürdőzni eresztettem, majd 2 perccel miután feljöttek a vízre, ki is vettem őket, és pirított kenyérmorzsában hempergettem meg mind.
Tejföllel és cukorral az igazi! jaj, az emlékek...(mikor elbújtam az asztal alá megenni a cukros tejfölt...)

12 gombóc lett, ami valljuk be, még egy tartalmas leves után is csak három főre való. Leves nélkül kettő. De ez benne a szép, lehet belőle enni négyet, hatot, tízet, tízenketőőőőőőőt....aztán fetrengeni kazeinmérgezésben:)

2012. augusztus 16., csütörtök

Mit vigyek a koliba?

Lévén koliskajablog, még ha talán az átlag viszonyokhoz képest túlszofisztikált (= sznoooooob!) is, azt hiszem, itt az ideje emlékeztetőbejegyzést írnom: Mit vigyünk a koliba/ albérletbe, vagy mit adjunk drága gyermekünk egyetemi "stafírungjaként"?

Alapfelszerelés, alapélelmiszerek

Mit érdemes beszerezni, ha még konyha sincs?

Bizonyíték, hogy főzve élni olcsóbb: két fő, húszezer forint, egy hónap.

Egyszerű, olcsó, szennyes edény-takarékos ételek

De akit az ilyesmi nem érdekel: konzervnyitó, bornyitó, vécépapír.
Ja, meg törölköző :P

2012. augusztus 15., szerda

Mapo tofu- a nagymama tofuja (麻婆豆腐)

Annak, aki kezdő a szecsuáni konyhában, és annak, aki kezdő a tofuval- szerintem mindenkit megtérít. Tuti.

MAPOTOFU


- 1 tömb tofu (30 dkg) (350 ft)
- 2-3 újhagyma/csemegehagyma (50 ft)
- 1 ek. reszelt gyömbér
- 1 ek. reszelt fokhagyma
- 1 tk. erős pista
- 1 tk. feketebabpaszta (én csaltam és tettem bele miszot helyette, kimondjameg!)
- 1 dl. szójaszósz
- 1 tk. frissen tört szecsuáni bors
- 1 szűk ek. keményítő

A hagymát felkarikáztam, egyiknek a zöldjét is, a másikét félretettem a végére. Egy ek. olajon elkezdtem pirítani a pistát, gyömbért, fokhagymát és hagymakarikákat. Felszeltem a tofut és mikor az illatos, szemkönnyeztető alapba beletettem, felöntöttem szójaszósszal és vízzel is, hogy kb ellepje a tofut. Belekevertem a miszot és a borsot is, és hagytam rotyogni, míg megfőtt a tofu- max 10 perc, nem sok. Végül egy kis hideg vízben elekevert keményítővel sűrítettem. A végén rászeltem a maradék zöld hagymaszárat. A kínaiak szeretik, ha a nehéz, csípős mártást egy kis ropogós frissesség üdíti fel. Jázminrizzsel kiváló! És olcsó! hiszen alapanyag kevés, a többi csak fűszer:)

vannak olyan receptek is, ahol darált disznóhúst is tartalmaz a mártás, de éttermekben általában ez az étel a vega kaják közt szerepel ezért készítettem én is aképpen. Meg így jóval olcsóbb is.

2012. augusztus 9., csütörtök

Az első termés!



már most két szemmel több, mint tavaly! :D
És még van rengeteg virág, és még több kis... zöld izé!

2012. augusztus 8., szerda

fehérjés kenyér (low-carb)

A korábbi fehérjesütik mind fojtósak lettek sajnos, és bár egy-egy turmixszal lecsúszott, azért kellett valami javításon gondolkodom. A norbiféle marhaságokért nem vagyok oda, hiába találtam sok mindent az ő receptjeivel...

Aztán találtam egy honlapot. Aholis nyálcsorgatások és HÚHÁk közepette végignéztem az összes kenyérfélét és mindenfélét. Aztán a blog írójától is kértem egy kis tanácsot. Aztán meg megsütöttem azt a baromifinom kenyeret. Csupa egészséges és clean eating hozzávalóból.
És végre a mélyhűtőből is eltűnt az a valag tojásfehérje...

LOW-CARB HIGH PROTEIN KENYÉR


- 1 bögre zabpehelyliszt
- 3/4 bögre natura ízesítetlen tejsavófehérje-por
- 1 nagy alma
- 2 ek. lenmagpehely
- 5 tojásfehérje
- 1 egész tojás
- 1-1 tk só és sütőpor

Az almát megszurkáltam egy villával, és 5 perc alatt a mikróban "megfőztem". Hagytam kicsit hűlni, majd kikapartam a főtt húsát, összekevertem a lenmaggal és tojásokkal. A tojsos katymaszt meg az összekevert száraz hozzávalókkal kevertem ki. 25 percet sült közepes lángon, kenyérsütő formában. Eztán a kenyérrudat, ha kihűlt, 4 darabra vágtam, amit még 4-4 vízszintes szeletre. így 16 szelet klassz kis centis kenyérkém lett.
szeletenként 61 kcal 5 ch 1 zsír 7 fehérje 1 rost

amúgy a főtt almás megoldás és a plusz tojásfehérje minden más hasonló sütinek jót tesz!

2012. július 31., kedd

Beef jerky, ezúttal pulykából- azaz amerikai szárított hús-snack

Újabb amerikai cucc, be kell valljam, az amerikanizáció egyelőre lenyomja nálam a sinizálódást. BÁR! Kínaiak is előszeretettel falják ezt a nasit. Ja, meg úgy kábé minden nép a világon, amelyik valaha halászott vagy vadászott, és a klíma lehetővé tette a hússzárítást- így a mongoloktól kezdve az ősmagyarokon át az észak-amerikai indiánokig mindenki rájött, hogy ez így egész klassz.

Az már másik kérdés, hogy az amerikai verzió, a beef jerky híresült el- ha máshogy nem is, mint egy klasszikus fordítási nehézség a filmekben- egészen extrém megoldásokat hallottam már a gumicukortól a husinasiig. (másik klasszikus a licorice...)

No de mindegy. A kaja a lényeg. Mind a kínai, mind az amerikai verzió alapvetően szójaszószban pácolt, fűszeres szárított hús. Egyszer már csináltam, marhahúsból, de akkor még nem volt blogom. Így ez most egy pulykamelles verzió. Sovány hús, sokáig tárolható és kompakt, szállítgatható fehérje, egészséges snack, finom sós... öööö... rágó:D elcsammog rajta az ember az biztos! de én imádom. és sehol sem kapni. vagy bazidrágán, a kínai élelmiszerboltokban. Elvétve. :(

JERKY


fél kg. pulykamell vagy más sovány hús, marhahátszín, malackaraj, comb, csirkemell, de már láttam bivaly- alligátor- vagy strucchúsos verziókat is, válasszon mindenki a szája íze szerint:D (természetesen minden látható zsírtól, kötőszövettől, hártyától, cullangtól megtisztítva)
1,5 dl szójaszósz
1 ek. mustár
1 ek. szecsuáni bors (elég csak kicsit megropogtatni)
1/2 tk. őrölt fahéj
2 ek. méz
2 tk. fokhagymakrém
1 tk. örölt gyömbér
1 tk. erős pista

és recept az van trillió beef jerkyre a neten, szóval ez semmiképpen nem szentírás! Egyetlen dolog tilos: bármiféle zsír hozzáadása a páchoz! Avasodás, ugyebár. Egyenetlen sülés. csöpögés. a-aaa.

A fűszerekből pácot kevertem, a húst pedig két órára mélyhűtőbe tettem. Így könnyebb extravékony, sashimi-szerű, 2-3 miliméter vastag hússzeleteket vágni. A hús aztán persze megy a pácba egy éjszakára.
Másnap lefóliáztam a sütő alját, és sűrű rácsra fektettem a lecsöpögtetett- leitatott húsokat. Takarékon, nyitott sütőajtóval, kb. 4-5 óra míg kiszárad. Jó, ha törik, de előtte kicsit hajoljon is. kihűlése után dobozolható, mehet a túrazsákba vagy a kondis fehérjeshake mellé:)

nyamnyamnyamnyam.
(fél kg pulykamell: 800 ft. eredmény: egy carte d'or fagyisdoboz tele, a mérlegem rossz, nemtom hány gramm)

Mandulavaj

Nem is kellene ehhez bejegyzést írni, mert olyan pofátlanul egyszerű, de annyira piszokfinom, hogy na, mégis!
A mandula magas rost- és fehérjetartalmú mag, tele jóbarátzsírokkal, és az amcsi kaja- testépítő- és fitnesszblogok tele vannak vele. Olyannyira, hogy a sok kívánatos kép láttán egyszerűen nekem is készítenem kellett! :)

MANDULAVAJ


25 dkg mandula, a barna papírhéjával együtt.
csipet só
negyed teásknanál fahéj, de szerintem kardamommal is isteni lehet, de natúran is remek:)

A mandulát tíz perc alatt megpörköltem, közepesen forró sütőben. Majd késes aprítóba tettem, és daráltam, daráltam, daráltam, amíg a gép csak bírta- elég sokszor meg kellett állnom azért. Meg lekapargatni az oldalát. Mikor már hullámzik, akkor tettem bele a sót és a fahéjat, és ettől még érdemes kicsit pörgetni, mert kicsit visszaszilárdul úgyis.
Nagyon finom, leheletnyi fahéjas, tapadós krém, prökölt mandula-marcipán utóízzel, szerintem mesés:)
25 deka mandulából 25 deka, kb. 2 deci krém lett.

Földimogyoróvaj is ugyanígy készül, és láttam kókuszvajat is, azt is ki kell próbálnom! :)

2012. július 25., szerda

Diétás pizza

A cím, igen, bicskanyitogató- na de ha egyszer ez a "pizza" diétás, zablisztes, 10 perc alatt elkészül, és nagyon finom, akkor csak azért is leírom, hogy diétás pizza, mert ez nem fából vaskarika.
A tegnapelőtti zablisztes-fehérjés muffint gondoltam kicsit tovább.

ZABLISZT-PIZZA


- 100 gr. zabpehelyliszt (felét helyettesítettem natura tejsavófehérje-porral)
- 1 tojás
- fél dl. víz (EDIT: most inkább azt mondom, hogy egy egész tojás, vagy két fehérje jobb helyette)
- csipet szódabikarbóna
- fél tk. só
- fél tk. oregano

- 2 ek. paradicsomsűrítmény
- oregano, bazsalikom, fokhagymapor
- paradicsom-, hagyma-, paprikakarika
- 2 ek. reszelt sajt

A tésztát összekevertem a felső hat hozzávalóból, és olívaolajjal épphogycsak kikent, forró serpenyőbe öntöttem. 2 perc után megfordítottam a lepényt, a gázt alacsonyra vettem, és megkentem a tésztát paradicsompürével, fűszereztem, ráraktam a feltétet, majd leborítottam fedővel a serpenyőt. 6-7 perc alatt kész is lett. Meglepően finom, és abszolút egészséges:) (bár inkább olyan amerikaias, piskótajellegű a tészta, no de ez legyen az utolsó gond:) )
Ötlet félig innen, félig max 8perces pizzája.

2012. július 23., hétfő

Fehérjebumm muffin

Éjjeli sütögetés... (éjjeli fotózás:S)
Tudom, ilyen diétás posztom ritkán van, de nézzétek el, bocsi:)
Magam egészen meg is lepődtem mennyire jól sikerült:)

Extra fehérjés zablisztmuffin


- 7 ek. zabpehelyliszt
- 7 ek. tejsavófehérje-por (natura)
- 1 tk. sütőpor
- 1 tk. vaníliakivonat
- 1 dl. víz
- 2 tojás
- 1 őszibarack, szeletelve

8 muffinkapszlira volt elegendő ez a mennyiség, és meg kell mondjam, a szilikonforma nagyon jól vizsgázott:) Feltörtem és felvertem a tojásokat, a száraz hozzávalókat összekevertem, majd összekevertem a kettőt. Kellett bele még majd' egy deci víz is, hogy rendes tésztaállaga legyen, de nem biztos, hogy ez midenkinek kell. Elosztottam a tésztát a kis formákba, és két-két barackdarabkát pottyantottam mindegyik tetejére. Kis fahéj sem lehetett volna rossz. Édesítő nélkül is finom, de ha valakinek kell, szíve joga.
10 perc alatt meg is sült közepesnél kicsit erősebb lángon.


EDIT: probléma, hogy gyümölcs nélkül elég száraz, fojtós- víz helyett joghurttal készítve javul a dolog:)

fincsiii:) 99kcal/db, 6gr CH, 15 gr fehérje, 2 gr zsír, 1 gr rost.

(ja, és a tejsavófehérje-használat problémamentességéből megbizonyosodott, hogy a kazeint nem tudom megemészteni, és ebből ered a tejérzékenységem, hurrá, ezt is tudjuk:) )

2012. július 13., péntek

Spicces eperjégkrém

Az eperlikőr leszűrése után visszamaradt pálinkával átitatott eperrost felhasználására készült. Zseniális:)



Az eperrost felét két dl. görög joghurttal kevertem össze, ezt kanalaztam az ikeás jékgrémformába. 10 órát töltött mélyhűtőben- finom, lágy, nem szilánkos, epres, krémes és...pálinkás:)

2012. július 12., csütörtök

Pizzás és fokhagymás kréker

Grillpartira készült ez a rengeteg ropogós finomság. Alig több, mint fél kiló lisztből egy négyliteres tálat megtöltő házi nasi- hát ez nagyon tuti!
Alapötlet innen, amit nagyon szépen köszönök ezúton is!

KRÉKEREK


- 30 dkg. liszt
- egy nagy marék zsemlemorzsa
- 4 ek olaj
- 1,5 tk. só
- gyengébb fűszerezéshez 4 ek, erősebbhez 6-ot mondanék, ek. tubusos pizzakrém VAGY egy / 2 ek. fokhagymakrém
- oregano/kakukkfű
- 1 dl bubis víz
- 1 kk. szódabikarbóna

A száraz és a nedves hozzávalókat külön összekevertem, majd összeborítva őket nem túl kemény, de nem ragadós tésztát gyúrtam, ami a hűtőben, lefolpackozva pihent fél órát. Eztán kinyújtottam őket jó vékonyra (1 adag tésztát 3 részletben), sütőpapírra fektettem a tésztalapot, és pizzavágóval felkockáztam, úgy csúsztattam az egészet a tepsire, majd persze a sütőbe. kb. 10 perc kell neki maxon, de nem gond ha kicsit megég, a pirultak ropogósabbak és finomabbak!
nagyon jó cucc!
Kb. 300 ft befektetéssel készült 4, azaz 4 liter, vagyis 6 tepsi kréker. Kapós. Finom. ÁÁÁáá.

Elkészültek a likőrök!

A korábban leközölt eperlikőr mellé társult egy sárgabarack is, aminek a receptjét most írnám akkor le:) Fantasztikusan finom lett mindkettő, amolyan alattomos, édes-gyümölcsös csalogató itóka, ami akkor teperi le az embert, amikor már éppen azt mondaná, hogy kis gyenge nyalánkság...

SÁRGABARACKLIKŐR



(pontosan fél l. kész likőrre, az eperből 2,4 liter lett)
- 10 szem érett sárgabarack
- 3 dl. barackpálinka (ismét praliné zsuzsié a köszönet:))
- 2 dl. víz
- 2-3 ek. jó házi baracklekvár
- 10 deka cukor

A barackokat megmostam, leforráztam, kimagoztam és lehéjaztam, mintha lekvárnak készülne. egy üvegbe tettem, lecukroztam, belelapátoltam a masszív (igazi csak cukor-gyümölcs lekvár!) házi baracklekvárt. Felöntöttem a pálinkával és vízzel, és jól összeráztam. Másfél hónapot ért (érett...?).
Tegnap leszűrtem, ma meg isszuk. Isteni. Alattomos.

2012. június 24., vasárnap

hét találat "szar leves"-re, csak ma?
óbazzéj.

hát én nem találtam így magamra...

2012. június 20., szerda

Kentucky fűszeres csirkefalatok capresevel

Amint megláttam Alexa Christi posztját, rögtön tudtam mi lesz az éppen kiengedő csirkecombos csomag sorsa. Amiben, mint kiderült, volt még két szárny is...

KENTUCKY FŰSZERES CSIRKECOMBFALATOK (+SZÁRNY) ÉS OLASZ PARADICSOMSALÁTA


A fűszerkeveréket kicsit módosítottam, az eredeti a fenti linken található, én így készítettem:
- 1 tk. egész koriandert összertörtem mozsárban (mert csak az volt) és összekevertem
- 1/2 tk őrölt köménnyel
- 1 tk. kurkumával
- 1 tk. gyömbérrel
- 1 tk. morzsolt majorannával
- 1 tk. morzsolt rozmaringgal
- 1 tk morzsolt tárkonnyal
- 1 tk. kakukkfűvel
- 1 tk édesnemes paprikával
- 1 tk. füstölt paprikával
- 1 tk. chilivel
- 1 tk. frissen tekert tarkaborssal
- 2 tk. fokhagymaporral
- 2 tk sóval. Tulajdonképpen csak a füstölt paprika a változtatás, meg a kevesebb féle csípős paprika. Meg a só.

Két kifilézett, falatokra darabolt egész csirkecombhoz és két szárnyhoz egy ek. fűszert és egy ek. olívaolajat tettem, jól összeforgattam és pácoltam egy órát. Serpenyőben megpirítottam, majd egy kis vizet téve alá, fedő alatt öt percet sütöttem, majd újra lepirítottam, hogy a falatok azt az égett kis pörzsanyagot megkapják és felszedjék (amit öcsém "csirkehordaléknak" nevezett el kiskorában...).

A capresehez felkarikáztam négy gigantikus paradicsomot, szedtem egy marék bazsalikomlevelet, karikáztam egy mozzarellát (amíg 1000 ft egy gombóc belőle, addig nem bivaly, bocsássa meg a hautecuisine magyarország ek. (eszmei közösség) minden képviselője), és szépen rétegezve legyezőszerűen körberaktam egy tányéron. Tálaláskor olívaolajjal és balzsamecettel löttyintettem meg, és szórtam rá egy kis sót is.

remek, nyári, könnyed ebéd volt, a fűszer pedig egyenesen fantasztikus, nagyon szépen köszönöm a receptjét!!! Terjeszteni fogom:)

2012. június 19., kedd

Névtelen káposzta

Ez tényleg egy olyan étel, aminek nincs neve. Legalábbis mi nem tudjuk... egy régi koliszomszéd csinálta gyakran ezt, és így a receptjét sem tudjuk- ránézésre, illatra, kóstolásra kísérleteztük ki, rekonstruáltuk. De baromi finom, és nagyon egyszerű. Kalória meg alig van egy-egy adagban, szóval kenyér nélkül (vagy abonettel) tökéletesen diétás, szerintem a két evőkanál tejföl, amit a tetejére pakol az ember, többet tartalmaz mint maga az étel...

NÉVTELEN KÁPOSZTA


- két db piros húsú paprika
- egy kg. savanyúkáposzta
- 1 közepes konzerv sűrített paradicsom
- (egy csirkemellfilé, vagy egy tofu, de ezek nélkül is teljesen jó)
- kis olaj, egy babérlevél, kevés kömény, majoranna, só

A paprikát megmostam, felcsíkoztam, pici olajon megpirítottam, ahogy a felkockázott csirkemellet is. A káposztát kicsit átmostam és átvagdaltam, rátettem a paprikás húsra, ráöntöttem a paradicsomot és kis vizet is, valamint a fűszereket. Fedő alatt fél órát főtt, majd még pár percet, míg a leve elforrt- ez nem az a leves fajta káposzta.

Tényleg tök egyszerű és nagyon fincsi:) És olcsó is!

2012. június 17., vasárnap

Kapormártás (melegszendvicsen)

Kaporfelhasználási ötletbazár eredményeképpen marhára megkívántam a kapormártást. Sült hallal. Meg törtkrumplival. Úgy a nagyon király.
Sajnos ez nem jött össze, mert megöregedett a mélyhűtőben a hekkem. Úgyhogy konzerves heringet sütöttem hozzá. Úgy meg enyhén szólva nem fotogén...
No de kapormártás maradt. És, meg kell hagyni, ez a második legjobb dolog ami történhet vele.

KAPORMÁRTÁS, Kapormártásos melegszendvics



- 2 csokor kapor
- 1 apró fej hagyma
- olaj, só, cukor, citromlé
- 2 ek tejföl
- 1-2 ek liszt

A hagymát felaprítottam, kis olajon puhára dinszteltem, majd átforgattam rajta a felaprított kaprot is, és felöntöttem kicsi vízzel. Fedő alatt, kb 10-15 percig pároltam. Amikor a víz eltűnt róla, lisztet hintettem rá és átpirítottam, majd vízzel felöntöttem. Csomómentesen belekevertem a tejfölt is, összeforraltam és kész.

A kenyeret kicsit megpirítottam, majd megdörzsöltem fokhagymával. Ezen a ponton, ha éppen van megbontva konzerv tonhal, lehet rá morzsolni kicsit, nem ront rajta:P Rámertem másfél evőkanál kapormártást, elmázoltam, majd paradicsomkarikát és sajtot tettem rá. Rápirítottam a sajtot és kész!
Baromijó szendvics ez:)

2012. június 16., szombat

Az igazi, klasszikus bolognai mártás

Írtam már a bolognai szószról, és hogy a "milánói" mintha a világon sehol se létezne a(fféle)képpen, ahogy nálunk ismerős. Továbbá a napokban igencsak rákívántam az efféle sűrű, zöldséges mártásra. Úgyhogy neki is álltam a "ragú"nak, ahogy nevezik, ezt a lassan sűrűre főtt, sárgarépa-zeller-hagyma alapú marhahúsos-paradicsomos szószt. Nehéz ételnek tűnhet, de korántsem az, a zöldségek remek szaporítóerejének köszönhetően szinte lelkiismeret-furdalás nélkül locsolhatjuk ezt a mennyei mártást- a teljeskiőrlésű fussillinkre:)
(Tomi azért maradt a sima durumspagettinél)

BOLOGNAI RAGÚ


- 2 fej hagyma
- 4 ger. fokhagyma
- 2 répa (45 ft)
- negyed cikk zeller (60 ft)
- 1 konzerv kockázott paradicsom (170 ft)
- 1 közepes méretű sűrített paradicsom (110 ft)
- 40 deka darált marhahús (650 ft)
- 1,5 dl száraz vörösbor (140 ft- jó, ez 2 dl volt...:P)
- 2-3 ág kakukkfű
- só, bors, olaj
- egy deci tej/ fél dl tejszín

A répát és a zellercikket kislyukú reszelőn lereszeltem, a hagymát és fokhagymát felaprítottam. A nehéz, mély acélserpenyőmet felforrósítottam, kis olajat öntöttem bele és alacsonyra véve a lángot dinszteltem a hagymát. Ha puha, ráborítottam a fokhagymát, zellert és répát. Ezt összekevertem, fedő alatt pár percet pároltam, majd a kifőtt levet elforraltam és újra magas lángon, a serpenyőbe kis vályút kotorva, megpirítottam a húst, majd a sűrített paradicsomot. Összekevertem jól, ráöntöttem a darabolt paradicsomot is, és a bort. Sóztam, borsoztam, beletettem a kakukkfüvet, és lefedve, takarékon egy órát főztem. Akkor jó, mikor már szinte kicsit "kocsonyásan" áll a szósz, ha a szélén kotrunk, az egész "remeg". Ezt a hús fehérjéje csinálja vele. Utolsó 15 percben hozzáadtam a tejszínt, és fedő nélkül hagytam újra sűrűre főni.
Ha valakinek van, pár vékony szelet szalonnát, felaprítva, jó ötlet kiizzasztani a hagyma előtt. Csak emiatt nem akartam venni... viszont egy pici füstölt paprika is remekül kiegészítette az ízeket.

Csodálatos! Érdemes egyszer kipróbálni, ez után egészen más dimenzióként fogjuk értékelni a "bolognait" és a BOLOGNAIT. Mert ez, ez a nagybetűs változat.

1200 ft+ tészta, 6 személyre. EDIT: Nyolc. Jut a mélyhűtőnek is.
Még csak azt se lehet mondani hogy drága lenne!

2012. június 13., szerda

VKF! 49: Fehér- Kukoricás rizottó fokhagymával és kakukkfűvel

Van egy olyan benyomásom, hogy a fokhagyma, kaukkfű, kukorica és tejszín/tejföl összeállítást valami magasabb erő kreálta. Fantasztikusan szeretem őket együtt, elképesztően jól állnak össze szerintem. Tomi szerint is így lehet- ha ezt kérte szülinapi vacsijának... :)
(én meg örültem, mert kapóra jött a téma vkfre:) )

KUKORICÁS, FOKHAGYMÁS-KAKUKKFÜVES RIZOTTÓ


- egy bögre rizottórizs
- 7 dl forró alaplé
- 2 dl száraz fehérbor
- 1,5 dl tejszín
- fél doboz konzerv kukorica
- 2-3 gerezd fokhagyma
- kb fél tk. kakukkfű
- kis olaj, só, bors, esetleg extra fokhagyma/ fokhagymapor, 1 ek. parmezán

A fokhagymát a rizzsel együtt olajon megpirítom picit, mejd felöntöttem a fehérborral. Az ünnepi alkalom ürügyén kicsit többel is, mint muszáj lett volna:P...Miután a bor felforrt, hozzáöntöttem a tejszín felét is, meg a kukoricát. Majd folyamatosan kevergetve, apránként, ahogy a korábbi rizottós posztokban is írtam, hozzáadogattam a forró alaplevet. Kábé félidőnél fűszereztem. Krémesre és puhára főztem így a rizst, majd a végén belekevertem a maradék tejszínt, a parmezánt (szárított van csak sajnos, ami olyan mint a homok, de rizottóba tökéletes, mert "feloldódik" és az íze rendben van, tésztákon nem olyan jó), és utóízesítettem még egy kicsi fokhagymával.
Azonnal tálaltam, természetesen azzal a borral, amivel készült. (spar selection somlói juhfark volt, azt hiszem)

Olyan két és fél fős adag:D szóval mondjuk, két nagyon éhes ember. meg egy kíváncsi:)

2012. június 11., hétfő

Tönköly...szöglet?

A lipótis tönkölykockán gondolkodtam a minap, és persze neki is álltam áttörpölni valami házi verzióra:)
Itt, a honlapjukon meg is találtam a receptet, illetve az összetevőket. Kicsit más lett, de nagyon jó, nagyon finom. Kissé fűszeresebb, mint az eredeti. Jobbanmondva direktebben fűszeres, nem csak az a "hm, nem is tudom mitől ilyen ízű ez az izé". És élesztős, nem kovászos. De jóval kevesebb ipari szuttymutty került bele:)

TÖNKÖLYÖS SZÖGLETES


- 2 pohár (ikeás, nem tudom pontosan mekkora, két és fél decire tippelnék) teljeskiőrlésű tönkölyliszt
- egy pohár fehérliszt (én fele ezékielt használtam, kíváncsiságból)
- egy pohár meleg víz
- egy evőkanál búzasikér
- két ek. szójatejpor (a lecitin miatt, de szerintem tojás is jó helyette)
- 5 deka vaj
- 3 ek. lenmag
- fél kocka élesztő
- só

1 tk paprika
1 tk fokhagymapor
1 tk só
1 tk curry
fél tk bors
nyolcad tk. chili
1 nagy ek. tönkölykorpa

A fentebbi hozzávalókból kelttésztát gyúrtam, amolyan pogácsatészta lett, gyakorlatilag nem meglepő. Kicsit nehéz dagasztani, a teljes lisztet mindig az. Hagytam kelni, és félóránként hajtogattam, így: A tésztát elfeleztem, majd téglalappá nyújtottam, melynek hosszabbik oldala felém néz. A rövidebb oldalából hajottam egy harmadot középre, ennek a tetejébe a szembelévő harmadot. Így felém rövidebb oldal esik már- egy képzeletbeli középvonalhoz hajtottam az alsó negyedet, majd a felsőt, és félbehajtottam. Ezt mindkét tésztafélellel megcsináltam, egymásra tettem őket, összekalapáltam a nyújtófával, és hagytam újabb fél órára.
Az újabb hajtogatásoknál figyelni kell a párhuzamos rétegekre!! A negyedik hajtogatásnál a fenti korpás fűszerkeverékből is szórtam.
Kinyújtottam az egészet (én túl vékonyra sajnos, hüvelykujjnyi vastagságot javasolnék inkább!), irdaltam, újra megszórtam a fűszerekkel, felkockáztam és forró sütőben 25 percet sütöttem.

Szokásos: a teljes liszt soká kel, és nem olyan látványosan. Nem volt elég zsíros a tészta, hogy szépen kijöjjön minden lemezke a tésztában, de azért látszik az erőfeszítés. Bátrabbak tehetik akár a vaj dupláját is, lévén hogy pogácsatészta az egész. Persze a napraforgómag meg pelyhek zúdulhatnak bele, ha valakinek akadnak otthon:)

Elégedett vagyok! Kellemes, fűszeres péksüti lett, csini, szabályos, simán elmenne boltinak is, úgyhogy gondoltam leírom, ha már ilyen jól sikerült, a kísérletet:)

Semmi nem vész kárba

Ma öt citromból és három fej fokhagymából vérnyomáscsökkentőt készítettem.
A maradékból sózott citromhéj lett, a leszűrt citromleves fokhagymapüréből, olajjal felöntve pedig kábé egy évre való kínaikaja-alapul szolgáló előre aprított fokhagyma.
Mi ez, ha nem költséghatékony környezettudatosság? :)

(bár néha azt hiszem, nem vérnyomáscsökkentésre van szükségem, csak egy füldugóra. Meg egy saját konyhára, meg vécére...)
EDIT: meglepően nem undorító íze van a főzetnek, inkább csak erős citrom, és nem is büfiződik vissza, megnyugtató. azért kíváncsi vagyok, milyen szagom lesz egy hónap múlva.

OFF

Nagyon off bejegyzés, de szükségem van egy kis önbizalomtréningre, és elvégre no, ez egy személyes blog, még ha tematikus is.
Egy éve tanulok kínaiul. Egy éve után többet tudok, mint az elvégzett japán 3 éve után. Többet is tanultam ennyi idő alatt. A csoport legjobbja akartam lenni kezdettől fogva. Mindkét tankönyv összes szavát tudom, olvasni és leírni is, sőt a japán miatt többet is. Igaz folyton figyelmetlen meg hebrencs vagyok, meg rendszerint szarok a hangsúlyokra, meg a sok birtokos "de" a latin nyelvekből az ösztönösség szintjére emelkedve elég sok helyre ékelődik be a kínaimba is. Belátom. (lám, amikor hiba valamit túl jól tudni :D:D:D) Nem vagyok a legjobb a csoportban, de úgy érzem köztük vagyok, és tény, mind valami másban vagyunk jobbak- ki kiejtésben, ki fordításban, ki nyelvtani hibák felismerésében. És ez így helyes.
Ettől még büszke vagyok erre, mert tényleg hatalmas teljesítmény, magamtól is, amit idén tanultam, és másokra is, mert most látom, mekkora dolog, amit mind tanultunk.



http://blogs.transparent.com/chinese/files/2012/03/tamade-300x244.jpg

Ehhez képest múlt héten kicsit pofára ejtettek. Vagy estem. Vagy ilyesmi. Életemben nem izgultam még, se vizsga, se versmondás, se felvételi, se semmi miatt. Gőgös gimnazista fölényemben nem tudott semmi kizökkenteni.
És jött az év, amikor tanultam, alázatosabb lettem, megtanultam lelkiismeretesen dolgozni, és nem csak intelligenciából aratni a babérokat. (vagy nem csak leszarni az egészet makacsságból, mint japánon)

És ezzel eljött, hogy befostam alapvizsgán. Irdatlanul.
És lehet, hogy két nap alatt sztornóztam az egész éves munkámat. És emiatt lehet, hogy nem érem el azt, amiért kínaira mentem, amiért a csoport legjobbja akartam lenni.

Ennyit magyarázatul ahhoz, amit valóban írni akartam: télen leteszem a 4-es kínai nyelvvizsgát, mely 1200 szó ismeretét követeli, általában két évnyi tanulás után teszik le. Nyáron meg akarom tanulni a szavakat és előrehaladni a nyelvtankönyvekben.
Legjobbak egyike voltam eddig is, és továbbra is az leszek, bármi legyen is, még ha nem jutok be oda, ahova akartam, ha ezzel kiesem az évfolyam elitjei közül, ha újra is kell építeni a lebőgés után a teljes "presztízsemet". Nem érdekel semmi más. Nyáron megtanulom a hiányzó kb. 500 szót. Sorozatot nézek. Tréningezek. Kijutok Kínába, akármilyen ösztöndíjra. Állatot boncolok, utcát söprök, hamburgert sütök, szivacsot halászok, gazdaságpolitikát tanulok, súdra leszek, leszarom, kinn leszek. És rohadjon el az ég, akkor is, ha nem jutok be, mindent megtanulok, amit lehet, verset fogok fordítani, regényt olvasok, és teszek róla, hogy szívja a fogát mindenki, mikor Tibetbe megyek sztúpákat tanulmányozni vagy eredeti fordítása jelenik meg a vízparti történetnek.
Istenuccse.

Vagy nem, tököm tudja a sors mit akar. De amíg szavam van benne, addig igyekezni fogok.
他妈的。

2012. június 10., vasárnap

Valami történt!!!

SZÁKREBLŐ!
Bimbók!!




A kertben lévők remélem jól érzik magukat, sok esőt kaptak mostanában. Igaz, virágot nem láttam még rajtuk, kíváncsi vagyok, mi lesz velük egy-két hét múlvára.

2012. június 7., csütörtök

Zöldfűszeres parázskrumpli fehérborral

Első, azaz első alkalom, hogy úgy ettem újkrumplit, hogy valóban akartam.
Úgy tűnik, az önállóság azzal jár, hogy néha, nagyritkán, megkívánjuk azt, amit otthon mindig szájhúzva ettünk... mint az oldalast (évente egyszer...) lekváros buktát (négy év után először), marhapörköltet (ha Tomi kikönyörgi) ... és most eljött az újkrumpli. Ami minden tavasszal untig kerül tavaszi zöldséglevesbe, petrezselyemmel ebédre. rendszerint a hideg kiráz.
De ma- ma jártam a piacon, és gyönyörű, kívánatos, apró, rózsás parázskrumplit láttam, a legkisebb szemek akkorák, mint a babok. Éééédi! Nem tudtam megállni.

ZÖLDFŰSZERES PARÁZSKRUMPLI FEHÉRBORRAL

Bocsi h megint szar a kép, telefonos, elcseréltem húgommal a fényképezőgép kártyáját, és otthonmaradt az enyém, én meg elhoztam az övét... a gond h nem azonos típus! azért megpróbáltam feljavítani...

- 1,5 kg parázskrumpli (250 ft)
- 5-6 szál friss kapor (csokor: 80 ft)
- 5-6 szál friss kaukukkfű
- pár levélke friss rozmaring
- egy fél csokor petrezselyem (csokor: 30 ft)
- olívaolaj
- só
- 1 deci száraz fehérbor

A krumplit gondosan megmostam, és egy tálban olívaolajjal, és ollóval felaprított fűszerekkel, sóval összeforgattam, tepsibe szórtam, aláöntöttem a bort, lefóliáztam. 20 percet lefóliázva sült, majd újabb húszat-huszonötöt anélkül, max gázon lévő sütőben.

UH. AH. Ááááá. Lágyra sült, roppanós héjú, bortól és kaportól savanykás, friss, fűszeres kora nyári étek- nekem iszonyatosan ízlett!
4 adag, kb. 300- 350 ft)

2012. június 2., szombat

A sokat küzdött emberlikőr

Végre eljutottam odáig, hogy összerakjam az eperlikőrt, amit most emberlikőrnek félreírtam, no de hát freud, haver, igazad van, először az embert kellett összeraknom, aztán a likőrt, tény.
köszönet a finom, házi és igazi pálinkáért Praliné Zsuzsinak!
Eredetileg az erdélyi asszonypálinka alapján akartam, hogy egész gyümölcsöket rétegzek cukorral és felöntöm, de az nagyon sok idő, olyat csináljon az, akinek minden évben van pálinkája. úgyhogy kicsit turbóztam a dolgon azzal, hogy összetörtem az epret és egy kis vizet is tettem hozzá, hogy ne legyen olyan erős, meg kicsit gyorsabban vegye fel a cukrot...

EPERLIKŐR

- 1 kg tiszta, mosott, szárazott eper
- 4 dl. víz
- 70 deka cukor
- 7 dl gyümölcspálinka (ez vegyes volt, jól fog hozzá menni az eper)
- és ha lett volna, lehet egyik üvegbe még egy vaníliát is tettem volna.

Az epret összetörtem krumplinyomóval, és két másfélliteres befőttesüvegbe egyenlően elosztottam. rászórtam a cukrot és a pálinkát, felezve persze, és mindegyikre még úgy két deci vizet öntöttem, hogy az üveg szájától olyan kétujjnyira legyen a szint.
Rázogatom, rázogatom, a cukor oldódik. lassan.
Gondolom egy hónap érlelés kell neki, aztán gézen leszűröm.
A részeges eperpürét meg majd jól lefagyasztom joghurttal, fagyinak! :P

2012. június 1., péntek

A jó öreg pasta al pomodoro

Nem is értem, hogy nem jegyeztem még ezt be. szinte a kedvenc kajámról van szó. Évekig szinte minden másnap csináltam magamnak...aztán jól meg is híztam tőle:D Ez volt az utimate itthonikaja, mikor hazajöttem koliból (mikor még nem főztem). Hogy is nem jegyeztem még le? :)
Úgy emlékszem, anya egy munkatársa, aki olasz családnál lakott, hozta haza ezt a receptet, mint az ottani család abszolút kajája, a top olasz étel.
És igen, szerintem is- egyszerű, ízes, gyors, tápláló: olasz. A flancolós olaszokat nem komázom. de ezt...hát erre nincs szó:)

PASTA AL POMODORO
picmonkeyztam, mit szóltok?:D

- egy csomag spagettitészta (kinek mi, ez gyermelyi EU-segély:D)
- két konzerv kockázott paradicsom (2x170 ft)
- annyi fokhagyma, amennyit elbír a nép (akár 5-6 gerezd is)
- friss (!!!) bazsalikomlevél, sok!
- só, pici cukor, csepp balzsamecet
- olívaolaj, sok-sok jó olívaolaj

A tésztát sós vízben megfőzzük (egy csomaghoz kb 4 l víz), lehetőség szerint nem olyan ázott magyarosra, mert akkor hova ivódik a finom paradicsomszaft, ha szottyos a tészta...? Közben olívaolajon a finomra aprított/átnyomott/lereszelt fokhagymát, alacsony lángon elkezdem kevergetve sütni. Mikor még éppen nem barnult, de olyan szép sárga és illatos, a paradicsomokat ráborítom, és felforralom. Sóval, balzsamecettel, cukorral ízesítem. A bazsalikomleveleket szivarrá tekerem és vékonyan felszelem (chiffonade! csak hogy villogjak miket tudok:D), és a főzés utolsó két percében a szószba szórom. A tésztát és a szószt jól összekeverem, és tadá, félórás atomfinom ebéd, vacsora. négy éhes tésztafaló főre, ami nagy szó, mert ezzel nehéz ám leállni!

A legékesebb példája az egyszerű és fantasztikusan finom ételnek, és pláne annak, hogy a szottyos tészta, mint kolifúd, lehet gasztronómiai csúcsteljesítmény is, hiszen nem pénzen vagy felszereltségen múlik, csupán a fáradságon. Ha meg nincs benne balzsam, ki szólja meg? koliban biztos senki:D

2012. május 29., kedd

Alnatura levespor

Ma felfedezést tettem a dm-ben, miszerint már nemcsak leveskockáik meg zacskósleveseik vannak, hanem levespor és -sűrítmény is. Vettem is egyet, és hát nos na, tetszik!
800 ft volt majdnem pontosan, szóval kicsit nagyobb eresztés mint a 300ftos leveskocka, de ebből a csomagolás szerint 12,5 liter leves állítható elő, szemben a 6 kocka 3 literjével, szóval aránylag jobban megéri.

Ami bosszantó és zavaró, az az, hogy a magyar címke következetesen húslevesnek emlegeti a termékből előállítható levest, sőt, mintha maga a leves lenne a termék, még önellentmondásként, egy mondaton belül is, pl: "az alnatura húsleves erősen zöldséges ízű, kizárólag zöldség alapú" na most ez így mi. Ezért egy másodikas gyereket meghúznak fogalmazás órán. Fura továbbá, hogy mindig ételízesítőnek emlegeti a cuccot, holott nem vegeta-szinten van a dolog, gykorlatilag inkább egy leveskocka, ami nincs zsírral összetapasztva. Ez is elég érdekes.

Viszont, ami a jó oldala, ami a nagyon jó oldala, hogy tényleg zsírmentes, bio, kiadós, nem tartalmaz semmi mesterséges szuttyot, és hogy jobban oldódik, mint egy leveskocka: és nekem pedig ez az ami igazán tetszik! Afféle álinstant levesekhez, amikhez az ember csak forral egy vizet, és utána a bögréből kortyolgatja, csak mert enne valami meleget és sósat, tökéletes!
ezekhez a vészleves-receptekhez még jobb is mint tökéletes! :)

szóval úgy megörültem ennek a levespornak, amihez hasonlót egyébként már keresek jó ideje (amerikában bouillon powderként tolják ugyanezt, ami szintén nem csak ételízesítő, hanem levespor!), hogy gondoltam írok róla, pláne az "egészséges instantleves" bejegyzések óta:)

2012. május 28., hétfő

Lencseburger

Újabb vegiburger, és kezdem úgy érezni, hogy jobbak is, mint a húsosak. Hiszen változatosak, fűszeresek, izgalmasak, lágyak, krémesek, és a minőségre sem lehet panasz.

VÖRÖSLENCSE-BURGER
- 20 deka vöröslencse 250 ft? asszem.
- 2 közepes répa
-1 kis fej hagyma
- 1 ek. curry
- fél tk. római kömény
- 3 ger. fokhagyma
- 3 marék zsemlemorzsa, de sztem csicseriborsóliszt se lett volna rossz
- 3 ek. lenmagliszt
- só, olívaolaj

a lencsét feltettem főni, és 20 perc alatt meg is volt- a vizet, ami kétujjnyira lepte el, forrásig magas lángon melegítettem, aztán pedig alacsonyon újabb 15 percet főtt. Ettől krémesre főtt, de még le lehetett szűrni- le is szűrtem, majd csöpögtettem kicsit.
A répát és a hagymát kis lyukon lereszeltem, majd feltettem dinsztelni. puhára dinszteltem, gyakran kevergetve, alacsony lángon. A hagymás répát és a lencsét összeborítottam, fűszereztem, összegyúrtam lenmagliszttel és zsemlemorzsával, hogy fasírtállagú legyen.

Felforrósított sütőbe tettem az olívaolajjal megkent sütőpapírra nyomkodott maroknyi masszából készült pogácsákat, amiket negyed óra után meg is fordítottam, s újabb negyed órát sütöttem.
Az eredmény indiaias, finom, lágy, kívül kérges és összeálló fasírt, ami klasssz fűszeres ízű, és a hagyományos mustár-paradicsom-saláta-uborka hamburgerben is éppolyan kellemes, mint egy kis fűszeres joghurttal, indiaiasan. Nagyon finom, mindenképpen ajánlom!

12 db, 12-14 cm átmérőjű, ujjnyi vastag burger, 4-6 személyre.

Bounty torta, ami nem a tejszínhabos

Sajna fényképezni azt nem tudok, még mindig, este meg külön nehéz, no de nézzük el ezt az esztétikai hiányosságot a torta érdekében.
Ami baromijó.
Életemben másodszorra csináltam tortát, mert régen nagyon nem szerettem. A cukrászdaiakat sem szeretem. Főleg azokat nem. De a háziakat se túlzottan. (kivéve ha anya hajlandó csinálni, mert ő tudja mit nem szeretek és tudja jóra készíteni:D) Hűtőíz, margarinos tömény cuppogós krém, a boltinak az a habgumi-állagú exrtapihepuha piskótája hatszor annyi cukorral mint kéne, csicsák, műmarcipán... Még a drága és jó is minimum atomédes.
na szóval emiatt nem szeretem a tortát. viszont egyfajta krém van, amit igen. Könnyű, ízes, nem-margaringöbös, kristálycukorrocogós. A "gyerekek kedvence" nevű krém. Ami már trillió helyen megjelent újságban, mégsincs fenn a neten sehol (egy helyet kivéve, de itt is margarinnal, pedig az eredetiben úgy emlékszem nem az van). Úgyhogy most felteszem, ahogy illik.
ja, és a "nem tejszínhabos bounty torta" meg arra vonatkozik, hogy bár találtam a neten jópár helyen bounty tortát, ez egy-két kivétellel ugyanaz, ami tejszínhabbal és főzött csokiöntettel készül- na ne, tejszínhabtól is lever a víz. Bocsi. tejes, tömény és édes dolgok... távozzanak. (már kiskoromban is látszott h idióta vagyok, mert azt nem szeretem amit az emberek 98%-a igen... lsd. palacsinta. torta. tejszínhab. császármorzsa...)
NA mindegy. jöjjön a torta:)

Ja, amit én tojásmentes kevert tésztából csináltam, mert a tojás drága és a böjt óta nem is esik jól, semmilyen formában, még sütiben sem:S de ettől még nyugodtan lehet hattojásos piskótából csinálni.

BOUNTY TORTA (tojásmentes!)
- 25 ek. liszt
- 12 ek. cukor
- 10 ek. olaj
- 1,5-2 nagy pohár joghurt
- 4 ek. lenmagliszt+ 8 ek forró víz
- 2 cs. sütőpor
- 1 csipet só
- 5 ek. kakaópor

- 2 tubus sűrített tej
- 20 deka kókuszreszelék

(a krémből ez az egész adag, én csak felet csináltam erre a tortára, a tetejére meg oldalára)
- 15 deka vaj
- egy kis pohár tejföl (150 grammos, 20%-os!)
- jó sok kakaópor (a recept 8 dekát ír, én szemre szoktam tenni, jó sötét legyen)
- a receptbeli 15 deka porcukrot is csökkenteni szoktam, az max 10 deka lehet nálam...
- 1 ek vaníliás cukor (nem vanilincukor...brrr)
- pindurka só

a lisztet a cukorral, kakaóval, sóval és sütőporral összekevertem, majd a joghurttal, olajjal, lenmaggal egyszerű, laza kevert tésztát csináltam belőle, amit olajozott tortaformában közepes lángon sütöttem kb egy órát- nagyon nagy süti, kell neki ennyi! persze tűpróbáztam közben.

a kókuszreszeléket a sűrített tejjel masszává gyúrtam (a szemfüleseknek feltűnhet hogy ez a bounty bonbon tölteléke is), a krémhez a vajat a cukorral habosra vertem, majd hozzáadtam a tejfölt és a kakaót, majd kihűtöttem, mert elég híg- később a vajtól viszont szép peckes lesz:)

A tortalapot kihűtöttem, elfeleztem, közepébe masszíroztam a kókuszmasszát, és bevontam a csokis krémmel. meg megszórtam egy kis extra kókusszal.
Bevallom szépnek nem lett szép:S
De Tomi nagyon örült neki, és tényleg finom volt, nem túl édes, és hogy a kókuszkrém nem is krém volt, hanem massza, külön sokkal könnyebbnek tűnt az egész, mint valami habos-babos sütinél.

Na szóval, boldog szülinapot, Tomi! :)

2012. május 23., szerda

Székelykáposzta

Vicces, mint megtudtam, nem is székely kaja. Haha.
Mindegy, nagyon szeretem, csak azokat a nagy füstölthús-cullangokat nem... és leginkább a káposzta levét:) Úgyhogy csináltam egy vega változatot, de természetesen hússal van az eredeti, disznópörkölttel és egy kis füstölt tarjával. Ja, és rántva is készítik, nálunk árpagyöngy van benne.

(hamis) SZÉKELYKÁPOSZTA

- (1 kg pörkölthús+füstölt)
- 1 giga fej hagyma
- pirospaprika, kömény, bors
- babérlevél
- 1-1 paradicsom, paprika
- 1 kg savanyú káposzta
- 2 marék árpagyöngy

A hagymát felaprítottam, és pörköltalapot készítettem az itt leírtak alapján, persze ha valaki pörkölttel készíti, az is ez alapján. Mikorra a hagyma szétfő, a káposztát kicsit átöblítem és kicsit átvagdosom, hoyg ne legyen olyan állracsapódós hosszú szál benne. A pörköltalapba tettem a káposztát, és felöntöttem vízzel, hogy ellepje. Beletettem a babérlevelet is, majd felforraltam, és alacsony lángon fedő alatt kb két órát főztem még. Utolsó félórában szórtam bele az árpagyöngyöt, meg még egy kis vizet, mert úgy issza mint a teve:)
Nem egy gyors étel, ha pörköltet főztem volna, négy óra is meglett volna mire elkészül, így csak 3...
Tejföllel, és nem-túl-autentikusan lepénykenyérrel tálaltam, no de mit tegyek, ha a lepénykenyerek csodás hólyagocskáit és kis pirult pöttyeit milliószor kívánatosabbnak tartom bármi péksütinél... biztos arab, vagy indiai voltam valamikor a szamszárában. :)
nem gyönyörű? és szendvicsnek, wrapnek feltekerve meg pláne, hát szerintem valami fantasztikus, ezerszer szebb, mint a háromcentis lógóbelű kenyérszeletek:)

2012. május 22., kedd

Lecsós rakott cukkini

Hogy miért nem lehet szépen fényképezni rakott ételeket, nem tudom...
Cukkinibréjnsztorming, avagy vérbeli összehajigált "csak-legyen-valami" kaja. És lám, milyen király lett:)

RAKOTT CUKKINI

5 kis salátacukkini (kb 1 kg)
1 üveg lecsó
zöldfűszeres só
3-4 marék rizs

A cukkiniket megmostam, végeit levágtam, és hosszában fél cm vastag szeletekre vágtam. Ezeket a szeleteket, illetve a negyedüket, jénaiba rétegeztem, picit megsózva minden réteget. A lecsó harmadát ráöntöttem, rászórtam ey marék rizst. A tapasztalat úgy mutatja hogy inkább a szélére érdemes szórni, ahova a lecsó leve elfolyik, abban könnyebben megfő, mint a rétegek közt. És így rakosgattam, hogy cukkini, fűszersó, lecsó, rizs, míg a tetejére cukkinit tettem, és fedővel sütőbe toltam. Fél órát sült, majd levettem a fedőt és újabb kb. 20 percet.
Nagyon finom lett, a rizs klasszul beszívta a szaftot, és a cukkinis lecsó meg pláne szuper!
kefirrel leöntve ettem, valamiért mostanában mindent azzal eszek. fura.
:D
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...