2011. szeptember 25., vasárnap

Mindszent Havi mulatság, 2011. október 8-9

A rendezvény rövid beutatása:

Immár második alkalommal rendezik meg Bodrogkeresztúrban 2011. október 8-9-én a Mindszent Havi Mulatság, melyen a helyi érdekeltségű kézművesek látják vendégül, és ismertetik meg az érdeklődőkkel a települést. Bodrogkeresztúr sokkal több attól, amit a sietős átutazó lát: a bronzkor óta lakott falunkban él szobrász, fotóművész, kézművesek és természetesen elhivatott borászok.

Közvetlenül a település mellett folyik a kíválóan hajózható Bodrog, a természetvedelmi területnek számító ártéren pedig sok vizimadár lelte meg élőhelyét.

A kiváló borok - helyi ételek, kézművesek – szüret és aszúszedés, sétahajózás a Bodrogon idegenvezetéssel, kiállítások, egész napos programok, népi játékok, madárles, gyerekfoglalkozások várják az idelátogatót.

Délután Szarka Gyula (Ghymes) “Bor és lányka” című koncertje, este Táncház, ameddig a jó kedv tart!

Kóstoltat: Bott Pince, Füleky, Dereszla, Patricius, Puklus, Tokaj Nobilis, Breitehbach, Bodrog Borműhely,

Bemutatkozik a Borecet Manufaktúra és a Pántlikás Biokertészet is.

Belépőjegy: 2.000 Ft/fő (elővételben 1.500 Ft/fő) - az ár tartalmazza a programokon való részvételt, és pincészetenként egy bor megkóstolását.

14 éven aluli gyermekeknek ingyenes a részvétel.

Részletes programok www.tokajfestival.hu oldalon.

Házi csirkemellsonka

Készült már, és bejött. Úgyhogy a vkf-re gondoltam, hogy készítek ilyet, de aztán nem sikeredett időben csirkemellért menni, és kicsúsztam volna az időből, meg egyébként is sejtettem, hogy valami hasonló lesz a többi pályamű közt. Hát házi felvágott volt, de ilyen sonka jellegű dolog nem. Úgyhogy most, hogy újra megcsináltam, le is írom!
Egy kellemes, pácolt sült vagy főtt csirkemellsonkáról van szó, ami 'torihamu' néven (csirkesonka) a japán főzősblogokon pár éve végigsöpört. Egész recepteskönyvek jöttek ki elkészítési és felhasználási módokról, fűszertippekkel, miegyébbel. És kifejezetten jó ötlet! Nem sok munka van vele, inkább a pácolás az, ami hosszadalmas, de ezt leszámítva, egy nagyon finom, jó textúrájú, vékonyra szelhető sonkát készíthetünk. Természetesen nitrites pácsó, nátrium-glutamát, húspuhító szer és füstaroma nélkül. Ami nem semmi!

HÁZI CSIRKEMELLSONKA
- x darab fél csirkemell
- x-szer 1 ek  méz
- x-szer 1 tk. só
- x-szer 1 kk. őrölt bors
- egyéb fűszerek ízlés szerint
- erős nejlonzacsi (fagyasztóba való tökéletes)

A csirkemelleket megmossuk és letörölgetjük. A nejlonzacsiba, amibe beleférnek a pácolni való mellek, mézet, sót, borsot és fűszereket rakunk, a csirke mennyiségével arányosan. Én most szecsuáni borsot tekertem még bele meg fokhagymaport, de kakukkfűvel is remek, vagy sok-sok tarkaborssal. A zacsiba tesszük a húst, és bekötözzük, majd nyomogatva-rázogatva egyenletesen bevonjuk a húst a páccal. 1-3 napot pihenjen a hűtőben.
Mikor kivesszük, alaposan öblítsük le, és hideg vízben áztassuk ki belőle a sót, erre egy óra elegendő.
Nos, és itt térnek el a különféle iskolák.
többek között itt, és sok más helyen is, főzős módszerrel készítik el a sonkát. Ehhez szaloncukorszerűen be kell csomagolni a melleket folpackba, jó szorosan, és hengeresre gyúrogatni őket. Ezeket a szaloncukrokat pedig forró vízbe eresztjük, 5-7 percig gyenge lángon főzzük, elzárjuk alatta a lángot és jól záró fedővel lefedve a forró vízben hagyjuk, míg az kihűl. Így remekül megfő, nem szárad ki. Én is bizalmatlan voltam, de kellemesen csalódtam az eredményt illetően.
Itt azonban középmeleg sütőben (120c) sütik meg a csirkemellet kb. 45 perc alatt. Ha megbökjük és a kicsorduló húslé tiszta, már készen van. egyébként aranyszínűnek kell lennie ilyenkorra.

Kipróbáltam mindkettőt, a főzött verzió kicsit porhanyósabb és szaftosabb, de inkább leveshús-szerű, nem lehet olyan vékonyra vágni és kevésbé aromás, mint a sült, a sült viszont kissé szárazabb, sósabb, de fűszeresebb is, és sokkal jobban hasonlít a bolti csirkesonkákhoz állagban és ízben is. Most sütöttem, mert épp nem volt elég nagy tiszta fazekam. De így talán jobb. bár, ízlések és pofonok:)

Mérleg: tekintve, hogy lefőliázva a csirke-pulykamellsonkák 3-400ft körül is lehetnek (10 deka...) rendkívül jól kijövünk azzal, hogy egy 25dekás csirkemelldarabot megcsinálunk ugyanennyi pénzért sonkának, de vegyük figyelembe, hogy 1,5 mm vastagra nem nagyon tudjuk szelni, mint a boltit, és könnyen előfordulhat, hogy csinálunk 2 szendvicset a párunknak, egyet magunknak, és már el is fogyott... szóval kábé egálban vannak, ami igazán számít, hogy mi magunk csináltuk.

2011. szeptember 22., csütörtök

Fokhagymás ecetes ubi télire

Nos, aki már követ egy ideje, az tudja rólam, hogy 1: imádom a savanyúságokat, 2: utálok boltban venni bármit, amit megcsinálhatnék itthon. NNa, ebből lett az, hogy kerestem valami tuti ecetesubi receptet. És valahogy várható, hogy szerintem a legeslegjobb ecetes ubi az a mekdós. (McDonald's-os) És keresgéltem receptet rá, mert az elvileg a Heinz terméke, ahogy állítólag minden szószuk meg ilyesmijük is heinzes alapanyagokból van (kivéve persze a kis szószokat, a műanyag kapszliban, azok magyar univeres cuccok), így hát utánanézegettem a heinzes receptnek. Egy, állítólag a gyárból származó receptet találtam, amit ki is próbáltam. Hát, szerintem a mekdós ubihoz képest kicsit túl fokhagymás, de semmiképpen sem zavaróan, és nagyon, nagyon finom lett. És nincs benne tartósítószer. És nem forrt fel! Tehát: király vagyok!

HEINZ-KOPPINCS ECETES UBI
1,5 kg uborka
10-14 ger. fokhagyma
1/4 cs. só
2 3/4 cs. almaecet (olyan 7 dl)
2 3/4 cs. víz (7 dl)
12-15 szál kapor
20-30 szem bors

Az uborkát jól megmostam, lekeféltem. Az üvegeket forró vízzel kimostam, majd mindegyikbe 2 ger. fokhagymát és 2-3 szál kaprot, valamint 4-5 szem borsot tettem, és belegyömöszöltem az ubikat. A maradék fokhagymát félbevagdostam, és a maradék borssal együtt a sós-ecetes vízhez adtam. Ezt a keveréket felforraltam, majd forrón az uborkákra mertem. Szorosan lezártam, majd egy napig dunsztoltam.
Egy hónapot érleltem kibontás előtt.
Szerintem jobb, mint a bolti uborkák (sőt, sok házinál is jobb...)!

2011. szeptember 21., szerda

Olajbogyós-aszalt paradicsomos ciabatta

Hát ez a hülye blogger, meg az újításai... agyrém. Amúgyis elég régen írtam de most is 3 napba telt, mire összegyűjtöttem a türelmemet ahhoz, hogy nekiálljak végre rendesen... vagy csak a kolisnet volt szar, nem tudom, de sehogy nem tudtam írni a bejegyzés-ablakba... meh.
Mostanában nem nagyon brillírozok, mert elkezdődött a suli, a kínai szak gólyája lettem (ah milyen jó nekem, nincs még egy ilyen hülye a világon, hogy japán szak befejezése után kínaira menjen... nyehe) és alig van energiám bármire. Bár ahogy így kezdünk belerázódni a dolgokba, egyre inkább felülkerekedem a nehézségeken...de főzésre eddig kevés futotta. Mindenesetre enni kell, tehát amit egyébként is minden nap vagy minden másnap sütök, az a kenyér. Néha kicsit megrafkózva. Mint ezt.

OLÍVÁS-ASZALTPARADICSOMOS CIABATTA

fél kg. liszt
2 tk. búzasikér, minőségjavításra
1-2 marék tönkölykorpa, hogy anyag is legyen benne
1 tk. élesztő
1 tk. só
4 dl víz, de lehet h több is kell
15 szem olajbogyó
10 szép aszalt paradicsom

A száraz hozzávalókat összekevertem, dúsítottam a felaprított olívával és paradicsommal, majd felöntöttem vízzel, és úgy kábéra, mint a dnkt, összekevertem, míg összeállt. Elég lágy (híg?) de formatartó tésztának kell kikerekednie, amit kézzel is megdolgoztam kicsit, de nem igazán fontos- a hosszú-hosszú kelesztés elintézi:) 2 óra pihenés után egy éjszakát  a hűtőben töltött, majd másnap, kivétel után, hagytam hogy visszamelegedjen szobahőmérsékletűre, és megint megtapostam kicsit a tésztát. Kiborítottam a meglisztezett asztalra, és olyan másfél ujjnyi vastag, kb A/3-as méretű négyszöggé igazgattam, melyet 8felé vágtam, meghintettem liszttel, és forró gőzös sütőben sütöttem meg, kb 20 perc alatt.

Szendvicsnek remek! Nekem 8 kb. 120 grammos (lemértem! :) ) kenyérke lett belőle tökéletes, nagy lyukakkal, masszív tésztával, amiből eggyel is teljesen jól lehet lakni, finom emmentálival, paradicsommal, kefirrel:)

2011. szeptember 9., péntek

Két lepény

Lepények, vagy pizzák nem-hagyományosan, de hát ha valami akkor az, ha olyan, amilyen, mint pl a pizza akkor pizza, ha megfelel bizonyos dolgoknak, akkor nem muszáj pizzának hívni, ami nem az... persze az egyszerűség kedvéért lehet, metonimikusan. De attól még maradjanak ezek itt lepények. Mert azért eléggé magyaros hangulatúak. (vagy erdélyiesek, whatevör) Nyáron, mikor a dögmelegben nincs kedve enni az embernek semmit, akkor is csúsznak egy-egy korsó jó hideg sör mellé, estefelé:) és mégiscsak mások, mint a pizza.

A tészta itt, a többi alább.

AJVÁROS LEPÉNY
1/2 üveg (kb 2 deci) ajvár
1 fej hagyma
2-3 paradicsom
juhtúró
sajt

Az ajvárral megkent kinyújtott tésztára karikákra vágott paradicsomot és felszelt hagymát szórtam, és juhtúrót morzsoltam rá, majd megszórtuk reszelt sajttal.

JUHTÚRÓS LEPÉNY
1 nagy pohár tejföl
2 ger. fokhagyma
1 fej vöröshagyma
paradicsom
juhtúró
kapor
csípős paprika

A tejfölt az átnyomott fokhagymával összekevertem, kicsit sóztam, és megkentem vele a tésztát. Szórtam rá felszelt hagymát, csípőspaprika-karikákat, paradicsomszeletet és morzsoltam rá juhtúrót. Ráreszeltem a sajtot, és meghintettem kaporral.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...