2013. január 31., csütörtök

Marhaszív jerky

A beef jerky újabb verziója.
A marhaszív talán bizarr hozzávaló, de én híve vagyok annak a filozófiának, hogy ha már egyszer egy állat levágásra kerül, akkor az ember igyekezzék minden porcikáját méltóképpen felhasználni, megtisztelvén azt a bizonyos állatot, mind életében, s méltósággal tartva, mind halálában, teljesértékűen felhasználva.
Hiába, ilyen parasztetikával élek. Egyébként is egészséges, Q10, rengeteg fehérje, szinte 0 zsír, kiváló, ízes, mélybordó hús egy kis pástétomos-májas, erős háttérrel, remek egy darab. És piszok olcsó is.

Szóval gondolkodtam, hogy szárított húst kellene csinálnom, mert ha rámjön a nasizhatnék, akkor bizony szénhidrátmenteset aligha találni. Meg amúgy is finom. Úgyhogy a fenti elgondolás alapján vettem egy háromkilós csodás nagy marhaszívet, amiből a háj- és ín- meg billenytű- meg egyebek kipucolása után kicsit kevesebb mint 2 kiló tiszta húsom maradt. Ebből készítettem szárított húst az itt leírtak alapján, csupán most, mivel sok volt, pálcikákra fűztem a húst és lógatva száradt.





 pácok:
- 1 ek. méz
- 1,5 dl szójaszósz (felesben édes és sós)
- 1 tk. erőspista
- 1 tk. almaecet

másik:
- 2 tk frissen őrölt tarkabors
- 1 ek dijoni mustár
- 1,5 dl szójaszósz (sima, sós)
- 2 tk fokhagymapor

Tominak a borsos, nekem a csípős jött be jobban, de mindenképpen, mindegyik nagyon finom lett újra. És a szív pedig különlegesen jó ízű falat, ezután gyakrabban keresem majd! Amcsik a csórók steakének is nevezik... meglátjuk, igazuk van-e! Már a strakminőséget illetően, mert csórók- azok már vagyunk így is:D

2013. január 12., szombat

Joghurtos piskóta banánnal, csokival és kókusszal

A joghurtos kevert tészta tökéletes alapja muffinoknak, de még tortáknak is, és nagy eséllyel van hozzá minden otthon is, tehát még csak kétszer sem kell meggondolnunk, hogy "mire kell majd később az a tíz deka vaj" vagy "basszus, már megint kiszáradt az élesztő". Emellett nagyon jól variálható mindenféle gyümölccsel, vagy akár a joghurt ízesítésével is, plusz a tetejére kent tortakrém, csokimáz vagy cukorkéreg egyenesen ünnepivé, elegánssá is tehet egy ilyen egyszerű sütit!

JOGHURTOS PISKÓTA (csoki, banán, kókusz ízeivel)

- 3 dl joghurt (két pekec)
- 3 tojás
- 1 dl olaj
- 1 tk. vaníliakivonat

- 2,5-3 joghurtospohár liszt (1,5 decis)
- 1 joghurtospohár cukor (ezzel nem túl édes, én nem szeretem nagyon édesen, plusz a banán, meg a csoki is eléggé megdobja)
- 1 joghurtospohár kókuszreszelék
- 1 cs. sütőpor
- csipet só

- 1 nagy banán
- 1 derékba tört tejcsokimikulás (vagy: 90 gr-egy tábla-csoki)
- egy marék kókuszreszelék

A joghurtot, tojást, olajat, vaníliát és cukrot simára kevertem, majd hozzáadtam a kókuszt is, majd három részletben a sütőporos-sós lisztet. A kókusz zsírtartalma szerintem elég sokat számít a massza nedvességében, úgyhogy lehet, hogy kell még liszt , hogy tejfölsűrű legyen.
A tészta felét sütőpapíros kenyérformába öntöttem és elegyengettem, majd középen egy csíkban belepottyantgattam-tördeltem a banánt, és befedtem a maradék tésztával.
25 percet sült kb 180 fokon (a maxnál kicsit lejjebb, de nem közepes láng). Tűpróbával ellenőrizhető.
Mikor  megsült, a még forró süteményre rátördeltem egy napon magába roskadt nestlé mikulást, és öt perc múlva elkentem, mint csokimáz, és megszórtam kókusszal.

Igencsak kívánatos, sajnálom, hogy nincs róla fotóm, ajándékba vittem...és kapkodtam, mint rendszerint :) Muffinként is megállja a helyét biztosan!

tapasztalat: jobb, ha egyben fektetjük a banánt a tésztába, mert a szétnyomott egy kissé folyik majd a végén... hoppá.

2013. január 8., kedd

Rosé röfisteak

A véres húsoknak nagy rajongója lettem. véres hátszín, rozé kacsamell, könyéken csurgó szaftú, csontról rágott T-bone steak... ahhh.
Olcsóbb (?) húsból is jó ám! Pláne, ha tökvéletlenül félárashoz jutunk...hmmm...akkor bizony bbqmalac lesz!
A karaj sokaknak "száraz". Na de kérem, bélszínt sem sütne kolbásszal töltve az ember két órát 200 fokon! Karaj, az hirtelen való. Rántva, nem papírráklopfolva, benne a csonttal. steaknek, hirtelen sütve, vagy akár egyben, serpenyőben forgatva pirítani, míg a közepe csodás rózsaszín marad... uhh!

KARAJSTEAK
Pácot kevertem:
- 1 tk mézzel, sóval, borssal, fokhagymaporral, csípős és füstölt paprikával pácot kevertem, és bekentem vele a több, mint két centi vastag csontos karajszeleteket, és vajon-olívaolajon, forró serpenyőben oldalanként 2 perc alatt megsütöttem. Egyszerűbb, mint egy tojásrántotta!

Jó étvágyat!

EDIT: ja, és a csontot semmiképpen nem szedném ki belőle, a csont mentén még omlósabb és finomabb a hús. Nem kell megijedni, ha sűrű, csillogó vörös, szinte körömlakkszerű lé csurog belőle, az a csont nedve, és a hús "sültségi" állapotához semmi köze.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...