2011. december 17., szombat

vegavékáef 46: Miso leves

Sokat gondolkodtam, végülis mit csinálhatnék erre a VKF-re, tekintve, hogy sok vega kaja akad a blogomon, tavaly böjtöltem, amiatt is, szóval hát mit is találhatnék ki ami olyan új. Aztán eszembe jutott, hogy a legalapvetőbb vegetáriánus, sőt, vegán étel az, amit sokat ettem (eszem) akkor, és nem is írtam le sosem. (csak a régi kajablogomon, ami azért elég gyenge volt...) Nem egy nagy durranás, végülis, Japánban mindennapos reggelinek számít, de itthon kicsit furcsa dolog. Ettől még nem rossz- csak olyannyira japán, hogy nem biztos, hogy sokaknak ízlik. Mégis, úgy döntöttem, hogy egyszerűsége ellenére, mivel a világ ezen felén nem túl hétköznapi, írok pár sort a miso levesről.

MISO LEVES


- 2-3 teáskanál instant dashi, vagy 1-1,5 leveskocka
- egy ek. wakame
- 1,5 ek. miso paszta
- fél tömb tofu (15 dkg)
- 1-2 újhagyma vagy bébipóré vagy zöldhagyma, karikázva
- 1 l víz

Akár egy vízforralóval is elkészíthető leves. A forró vízben feloldjuk az alaplékockát/ -port, beleszórjuk a felkockázott tofut és a wakamét. Újraforrás után lezárjuk, és beleoldjuk a miso pasztát, majd a tetejét meghintjük zöldhagymával.
Ennyi. Ötpercesleves. Ezért jó reggeli. Rizzsel, tükörtojással és norival adják, a hagyományos japán reggeli részeként.

És ami miatt ez izgalmas:
- a miso egy szójababból és gabonából erjesztett, sós-édes sűrű krém. Rendkívül sok vitamin és hasznos baci van benne, ezért nem is szabad a levest forralni, mután belekerült- elpusztítja őket.
- a tengeri alga, a wakame c-vitaminban és jódban is rendkívül gazdag.
- tényleg gyorsan kész.
- ez a legalapvetőbb változata a miso levesnek, gyakori még a krumplis-spenótos változat is.
- van világos, sötét és vörös miso is, ezek, ahogy sötétednek, egyre erjedtebbek, erőteljesebbek, sósabbak.

És tualjdonképpen, hogy miért is ettem én ezt. Amióta magamra főzök, rendkívül háklis lettem arra, hogy mit eszem meg és mit nem. Emellett a mai társadalom legnagyobb hibájának a sekélyességet és igénytelenséget tartom- s biztos vagyok benne, hogy ez a szocializmus lábnyoma- és csak azt látom magam körül, hogy rántott hús, sült hús, rakott krumpli, gulyásleves. És húshúshús. Ennyi a magyar étrend. És ezzel elégedettek is! Rendkívül bosszant. És az is, hogy milyen rettentő igénytelen, borzasztó ételeket képesek itt a koliban megenni az emberek. És örülnek neki hogy hú de finom (példa: zacskós rizs vegetával, sült virslivel és ketchuppal). Na ne. Szóval, úgy érzem, hogy az a hákli, amit kifejleszett bennem az, hogy magamra főzök, egyértelműen együtt jár egyfajta érdeklődéssel is (tekintve, hogy aki egy hétig tud rántott húst/virslit/tojásrántottát enni, annak nem fog ilyesmi eszébe jutni). Így kerültem az egyre változatosabb alapanyagok és ételek közelébe- míg elhatároztam, hogy egy időre kipróbálom, és vega leszek: böjtöt tartok. És jót tett. Nagyon. És szeretem a vega ételeket.

Viszont nem szeretem, ha valaki vaskalapos módon utálja a vegákat, míg azt se tudja, hogy ez mit jelent. Utálom, ha tájékozatlanságból olyanokat mondanak, hogy "nem jutnak elég fehérjéhez és ez egészségtelen". Utálom, ha valaki annyival tudja magyarázni a vegetartianizmusát (ami egyébként abból áll, hogy mindenféle vackot megeszik csak éppen húst nem) hogy "szegény cuki állatok". És azt se szeretem, ha nálam "vegábbak" mindenféle bigott nézetekkel megpróbálnak téríteni. Ez épp annyira nem normális, mint a kategorikus elutasítás és lenézés a húsfalók részéről. Igazából úgy vagyok vele, hogy nem izgat, hogy te mit eszel, legyen az szar, vega, nemvega, vegán, nyers, élő bivaly vére, mittudomén, csak hagyj békén engem is azt enni, amit én látok jónak. Ez persze főleg a beszűkült rétegre vonatkozik... nagyon sok iylen vitám volt már, és rendszerint úgy jövök ki belőle, hogy gőgös sznob kajanáci vagyok, csak mert nem a hús krompivaa' a vasárnapi ebéd csimborazzója számomra... Nem túl jó.

Tehát, én a kulturális sokszínűség, saját egészség, változatos étkezés zászlaja alatt szeretem a vega ételeket (annak ellenére, hogy csak időszakosan választom az életformát is), és nálam ezzel együtt jár a "műanyag" adalékok lehetőség szerinti elkerülése, minőségi alapanyagok vásárlása, kis részben natúr/bio- és fairtrade termékek, valamint emberséges tartású állatok húsának preferálása a lehetőség szerinti környezettudatos életmód mellett. Persze, amennyire kolis büdzséből ezt megtehetem. de törekszem rá. :)

1 megjegyzés:

  1. "Kajanáci" - hát ezt még nem hallottam, nagyon jó! Máskülönben egyetértek. A miszóleves az egyik kedvencem, de reggelire még nem merészkedtem enni. Régmúlt időkben rántottlevest ettek reggelire.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...