Derégvót...

... mikor én kollégista voltam.

A Kollégista Gurman nem kollégista azóta, de nem is albérleti rezsón torjásrántotta fölött káromkodó, félig éhező-félig halálra dolgozott fiatal felnőtt/öreg egyetemista, hanem házasmókus, akire, miután kis budafoki parasztházát felújították, új kalandok várnak...

Konyhavadászat, bútorkeresés, kertrendezés és rengeteg munka. Na meg a többi...

De a Kollégista Gurman már nem tér vissza.

Meguntam a kajabloggerkedést, és noha főzni még mindig imádok, annyira eltelítődött az internet a témával, hogy már nemigen érzem magaménak a dolgot. Nem érzem már fontosnak, hogy elmagyarázzam; nem, szójaszószból nem csak egy féle van, a teszkós; nem, lakhelytől és körülményektől függetlenül is lehetne igényesen élni és enni; nem, a sushit nem rommá főzött penny marketes B-rizsből készítjük; nem, a ketchupos tészta nem igényli fél liter olaj pultra borogatását és otthagyását.

Más lett az életem, más dolgok érdekelnek.

Nem vagyok már kollégista.

Gurman meg sose voltam. 

Pláne.

Bocsi-bocsi

Jól megígértem, hogy írok, aztán meg frankón nem lett belőle semmi... hát szarházi vagyok vagy szarházi vagyok?

Mentségemül legyen, eléggé rossz időszakom volt. Magánéleti- és pénzügyi gondok tömkelege, heti 50 óra az egyetemen, a töméntelen stressz okozta hormonproblémák- nem sorolom, de szarban voltam.

Mostanában kezdek észhez térni, és tervezem folytatni az írást!
Addig is, egy réges-régen megígért recept egy roppant kedves figurának, akivel egy buliban találkoztam. Ezúton is elnézést a késedelemért!

ZABKRÉKER

0,5 kg zabpehely ledarálva vagy zabPEHELYliszt
1,5-2 dl meleg víz
2 ek fokhagymakrém
1 ek. olasz fűszerkeverék
1 tk. sütőpor
só, de csak óvatosan, mert a fokhagymakrém is sós

a ledarált zabpelyhet összekeverjük a száraz hozzávalókkal, a meleg vízben feloldjuk a fokhagymakrémet, és hozzáadjuk a zabhoz. elkezdjük gyúrni. eleinte ragadni fog, de később egy sima, ruganyos tészta lesz belőle- ezért a zabban lévő, gluténhez hasonlóan működő fehérje, az avenin a felelős (ezért nem tudja minden lisztérzékeny enni a zabot, vagy vannak, akik magára a zabra is érzékenyek és erősen puffadnak tőle). Meglehet, hogy morzsás a tészta- ilyenkor evőkanalanként lehet még adni hozzá meleg vizet. A lényeg, hogy egy gyúrható, nem ragacsos tésztánk legyen. Ezt késfok-vastagságúra nyújtuk, pizzavágóval felkockázzuk és forró sütőben kb 5-7 perc alatt ropogós aranybarnára sütjük.

lehet készíteni édesen is, vagy más fűszerezéssel, természetesen. Én erősen gondolkodom egy egészséges cini-minis-verzión is! :)

Nagyon régen írtam.

Ennek oka, mint tudjátok, hogy Kínában töltöttem egy évet- ennek történéseiről, személyesebb hangnemben, a Mandarinkacsa Szálló tájékoztat.

Most azért jöttem, hogy bejelentsem: Annak ellenére, hogy a Kollégista Gurman már nem annyira csóró kollégista, mint amennyire csóró garzonista, a blog megmarad, és egyelőre úgy, ahogy van. Ugyanis még kevesebb konyhai géphez lett hozzáférésem a költözés által, ezért úgy gondolom, a "minimalistán finomat és egészségeset"-vonal újabb lendületet kaphat, mely, azt hiszem, ennek a blognak a húzóága volt.

Hamarosan újra jelentkezem, leírom, milyen eszközeim vannak most, és miféle hihetetlen csodákat lehet velük művelni.

Úgy is mondhatnám (én vagyok az utca hírmondója, Lópici Gáspár!), hogy stay tuned.
Visszatértem.

Kínablog, mert kértétek

http://mandarinkacsaszallo.wordpress.com/

a layout bazi ronda, de emiatt rohadjon meg a wordpress.

Tök sokat főzök ám, tényleg...

... például hagymalekváros rétest, szilvás prószát, kölesfelfújtat, tacot, mac'N'cheese-t...

...de minden erőmet elveszi, hogy készülök Kínába egy évre.

Sajnos a blogom is megsínyli majd ezt- odaátról ugyanis nem elérhető a blogger felülete. Tervezek írni egy blogot, az utazásról, kajáról, személyes dolgokról, aminek címét, annak, aki kéri, szívesen megadom. Csupán annyi, hogy a Kollégista Gurman Kínában kóstolgatja majd a karamellás sült szöcskéket jövőre, és nem is biztos, hogy visszatér ehhez a kis béna bloghoz.
Még meglátjuk.

Mindenesetre, örülök, ha adhattam, valamint köszönöm nagyon sok "blogbarátnak", amit tőlük tanulhattam! :)

Puszi-puszi.

Lisztmentes piskóta

Erről a sütiről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Nemcsak szaftos, olcsó, egészséges, liszt- és tejmentes, de extragyorsan megvan és mosogatnivaló is alig van utána. Komolyan. Nagyon durva! A bab ne zavarjon senkit! Kitalálhatatlan hozzávaló!

Turmixgépben pürésítsünk össze:

- 1 konzerv jól lemosott babot (fehéret fehér piskótához, kakaóshoz inkább vöröset)
- 5 ek cukrot (vagy ugyanennyi xukrot, vagy 15szem pötyit) (+++!)
- 4 tojást
- vaníliakivonatot/ 2 ek. kakaót
- fél tasak sütőport
- 3 ek. őrölt lenmagot vagy kókuszreszeléket
- 1 jó nagy ek. vajat vagy kókuszzsírt vagy olajat

és sütőpapíros formában süssük közepesen erős lángon kb. 30 percet.  Tűpróbával ellenőrizhető.

Nagyon-nagyon-nagyon jó tészta!!!

ui. független kóstolók véleménye alapján a kókuszos-vaníliás-fehérbabos textúrája a kókuszreszelék miatt sokkal "rágnivalóbb", nem olyan habos, mint a kakaós. Emellett nem lett elég édes egyik sem, tehát ajánlatos még cukrozni.

Lenmagropogós

Legújabb felfedezésem. Nem győzöm készíteni!

1/3 bögre lenmagliszt
1/3 bögre lenmagtöret
1/3 bögre egész lenmag
1 bögre forró víz
só, fűszerek/ édesítő, fűszerek, kakaó...

a szárazanyagokat és a fűszereket összekeverem, majd forró vízzel tejfölsűrűségűre keverem ki. Jó cuppogós lesz, lehet vesz majd még fel vizet- pláne, ha még pár percet pihentetjük is.
Sütőpapíros tepsire kenem nagyon vékonyan és egyenletesen, majd alacsony lángra állított sütőben kb. fél órát szárítottam.
Feltördeltem, szilánkosan, ropogósan törik, ha jó.

Nagyon ízlik, élvezem, ahogy ropog! Egészséges ropogós kekszféle sajna elég bölcsek köve-dolog... De ez még egészséges is, meg vegán, meg paleo, meg gyúrós, meg minden. Tutijó cucc!