Névnapi madártej- életemben az első

Tudom, tudom, madártejet csinálni nem olyan nagy dolooooooooooog, meg mindenki csinált mááááááááááááár... nahát én nem, de azért leírom, mert büszke vagyok magamra, és az elfogult zsűri is nagyon elégedett:) Meg mindig van, aki épp csak lejött a falvédőről. Madártej tekintetében legalábbis:)

MADÁRTEJ

- 1 liter Riskatej (házi, csak óótomatából)
- 7 db tojás (ebből is jó lenne olyan igazi tyúkszaros, de sajna csak tuscós tojásom volt)
- vaníliaaroma (naigen, jó lenne, jó lenne vaníliarúd is, de hát szegény ember vízzel főz)
- cukor, nem tudom mennyi, ízlésre.

A 7 tojást szétválasztottam, a sárgáját vaníliaaromával kicsit felvertem, a fehérjéket pedig habverővel (vagy fáradságos munkával) keményre vertem. Attól féltem kicsit hogy a tej túl forró lesz és szilánkosra kicsapódik a tojás, ha abban főzöm a habgaluskát, úgyhogy anyukám javaslatára inkább vízben főztem, az evőkanálnyi méretű tojáshab-izéket. Közben melegítettem a tejet, és folyamatosan kevergetve belecsurgattam a tojássárgájákat. Cukroztam, vaníliáztam, besűrűsödésig főztem, és trallala, kész lett.
Még jó hogy én nem szeretem, úgyhogy azt se tudom megmondani, hogy milyen ha jó, de szerencsére volt főkóstolóm:) Szerintük nagyon jó lett:) Megérte az az egy óra szentségelés a tojáshabbal. A névnapos Tomika tiszteletére:)

(egyébként milyen perverz már, hogy madártej...?!)