Paradicsomos kenyér- nem nagy ötlet, de nagyot szól:)

Tegnap este kenyeret kellett sütnöm, és valami izgalmasabbra vágytam már. Nem telt hosszú időbe, míg a paradicsomos-bazsalikomos-olívabogyós kenyér kipattant a fejemből- és az is csak 2 órába, míg a sütőből kipattant.

3 bögre liszt
2 tk. morzsolt bazsalikom
1 tk. só
1 tk. cukor
fél kocka élesztő
1 jó nagy ek. sűrített paradicsom (30%-os, ütős!)
15 olívabogyó, apróra vágva
negyed tégla vaj (VAJ!) (=5 deka)
1 bögre víz
(és én még tettem hozzá egy-egy marék zabpelyhet és lenmagot)

Az éleszőt langyos vízben felfuttattam a cukorral, és addig összekevertem a száraz hozzávalókat, a vajat meg felkockáztam, és a lisztre szórtam, meg rácsaptam a paradicsomsűrítményt is. A felfutott élesztős vízzel megdagasztottam a tésztát, amit egy órát kelesztettem, majd cipóvá hengergettem, bevagdostam a tetejét, és amíg a sütő forrósodott, egy negyed órát kelt még. Majd 35 perc alatt sült szépre. Még melegen, vajjal és paradicsommal ettük meg a felét...ma reggel meg a másik felét. eszméletlen finom lett. Egy kis pesztóval-sajttal melegszendvicsnek meg egyenesen orgazmikus lehet.
Igazából egyébként ez a teljeskiőrlésű kenyér cucc, annál jobb lesz, minél tovább kel. legalábbis ahogy rájöttem. fehér lisztnek valóban bőven elég az egy óra- 15 perc kelesztésdolog, ennek kicsit több nem árt, mert elég tömörre sikerül. Mondjuk az nem baj, én szeretem ha masszív egy kenyér, csak éppen így 1-2 nap alatt meg kell enni. Meg ha nem sül eleget, könnyen ragacsos marad a közepe. Na mindegy egyébként, így a legjobb tanulni, szépen, tapasztalattal. Nem vagyok még elég öreg a tökéletes kenyérhez egyébként sem :D

egyébként meg bocsi, hogy ilyen laposan blogolok mostanában, ezerfelé jár az agyam, nem vagyok topon energiát illetően sem, az államvizsga fogát vicsorítva közelít, és egyébként is, ez a meleg lerohasztja az ember agyát:(