2011. június 21., kedd

A marhapörkölt

Nagyapám receptje alapján tegnap nekiálltam életem első pörköltjének, ami, valószínűleg a tuti recept és a jó bor miatt, valami eszméletlen lett. Sűrű szaft, ami megáll a villán, puha, omlós marhahús, a hagymamagos kenyér és savanyúság... azt hiszem, eddigi legnagyobb teljesítményem.

VÖRÖSBOROS MARHAPÖRKÖLT
1 kg marhalábszár
1,5 deci olaj ( nincs zsírom, emiatt meg nem akartam venni, mert sose fogyna el)
3 fej hagyma
1 paradicsom
1 paprika
1 csípős, zöld, hegyes paprika
1 ek. igazi, házi fűszerpaprika, a nagypapától
1 kk. bors
1/2 kk. őrölt kömény
1,5 tk só
1 üveg egri bikavér (ami, mint védett bor, egyszerűen nem lehet rossz)

A hagymát felcsíkoztam, a húst szépen lassan, aprólékosan szétbontottam, lehártyáztam, kiinaztam. Nekem van még gyakorolni valóm, főleg türelem terén, de nagyapám, mint lassú és rendkívül akkurátus ember, óvatos mozdulatai a fejemben nagyon nagy segítségemre voltak a technikákat illetően... A hagymát az összes olajon, alacsony lángon dinszteltettem T-vel, míg kockáztam a húst. Mikor a hagyma már aranyszínű lett, a leírás szerint, az egy ek. paprikát rászórtam a hagymára, és gyorsan a húst is beleforgattam, hogy egyenlítse a hőt, és ne égjen meg a paprika. Eztán, kb. háromnegyed órán keresztül főztem a húst, alacsony lángon, gyakran kevergetve, míg a hagyma teljesen pürésre nem főtt és eltűnt, a szaft pedig besűrűsödött. A hús pedig, annak rendje és módja szerint, valóban kidobta a levét. Ekkor fűszereztem és dobtam bele a felaprított paprikát és paradicsomot, a csípőspaprikát meg csak kicsumáztam és félbevágtam. Újabb fél órát rotyogtattam gyakran kevergetve, míg a paradicsom és a zöldpaprika teljesen eltűnt, és a szaft újra besűrűsödött. Ekkor öntöttem fel az első két korty borral a pörköltet és sóztam meg. A következő sűrűsödéskor vettem ki belőle a csípőspaprikát, és öntöttem fel újra borral, hogy a hús ne látsszon ki. Később kóstoltam, de a hús még rágós volt. Apránként az egész üveg bort hozzáadva, összesen kb 3,5 óra alatt főtt omlós-puhára és sűrűre a pörkölt. (kb 7 körül kezdtem el főzni, és 11 előtt ettem belőle egy kóstolót)
Tényleg eddigi csúcsteljesítményemről van szó. T, aki fél a marhától, mert "fura ízű és rágós" teljesen új képet kapott, nem győzte dicsérni és enni. Ennél jobb dicséret nincs is, de meg kell mondanom, magam is nagyon elégedett vagyok. Akinek a pörkölt régen "nemszeretem" étel volt (főleg a híg, úszkálós, trottyos-rágós gyakori művek), az igenis megválogatja, mi ízlik neki, és ez, ez iszonyatosan finom volt. Nagyon büszke vagyok magamra:D

Ebből az adagból egy ebéd kijött kettőnknek, egy esti kóstoló nekem, és valószínűleg még egy szűk vacsi, szóval mondhatjuk, hogy a recept 4 főre szól. A marhalábszár 1600 volt, a bor 750. Nem egy olcsó kaja, de ha így sikerül, baromira megéri:)

2 megjegyzés:

  1. :)) A cuccot imadnam, de masik borral :o Egyszeruen nem birom a bikavert. De a vorosboros marhaporkolt isteni kaja, es a Tied nagyon jol nez ki :)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...