2011. február 9., szerda

40. VKF, nekem az első: Rendőrmenü

Érdekelt a VKF, amióta csak tudok róla, hogy van. Most, hogy végre összeraktam egy épkézláb blogot, úgy éreztem, ideje pályázni is!
Ez alkalommal a fánk és öntet a téma. Kapóra jött, mert az amerikai lyukas fánkkal nagyon régóta szemezek, és receptet is írtam már le valahonnan, benne van a kis rajzocskás receptkönyvemben, de még nem volt soha alkalom vagy kedv, hogy megcsináljam.



Az amerikai fánkkal, vagy valami hasonlóval mindig csak filmekben, meg a Simpson családban találkoztam, és nagyon érdekelt már kis koromban is. Így hát, mikor nagymamáméknál a boltban a péksütik között megjelent a dvd-méretű, csokival leöntött és kókusszal megszórt tetejű lyukas fánk, aminek a lyukába őrületesen vastagon ült be a csokoládé, a tésztája pedig olyan volt, mint egy hatalmas, habos párna, kívül kérges, belül foszlós, hát akkor én azt hittem, meg kell halni, amerikaiak zseniálisak és nem csoda, hogy kövérek, ha ilyenekkel vannak körülvéve, mint ez a gigantikus finomság.
Aztán felnőttem. És az a különleges fánk is eltűnt azóta a kicsi békés megyei város Éléskerének a polcáról. És soha, sehol máshol nem találtam azóta hasonlót. Igaz itt Pesten vannak aluljárókban fánkosok, akik nagyon csalogató fánkokat kínálnak csodaszép mázzal súlyos pénzekért, de az egyszerűen nem az. Műanyagízű, kicsi, tottyadt, drága, vacak.
Hát így vagyok a fánkkal. Áhítom, áhítom, és nem mintha a magyar szalagos fánk és társai nem lennének élvezetesek, azóta is keresem azt a lyukas, óriási, mázas, gyerekkor-ízű süteményt, ami, nem biztos, hogy hitelesen, de nekem az amerikai fánkot, a doughnutot (ejtsd: donát, az o-t kicsit meg u-sítva, az á-t röviden) jelenti.

AMERIKAI FÁNK (DOUGHNUT)

- 1/3-ad csomag élesztő
- 2 dl tej
- kb. 7 dkg. margarin
- 1 tojás
- csipet só
- 5-7 deka cukor
- 30 deka liszt

Az élesztőt egy kevés cukros vízben felfuttattam, majd minden hozzávalót, először csak a liszt felével, nokedlitészta-szerűre kevertem ki egy fakanállal. Aztán a többi liszttel tésztát dagasztottam belőle, amit duplájára kelesztettem. Miután megkelt, lisztes tepsire borítottam, gyúródeszka híján, és egy borosüvegnek álcázott sodrófával kinyújtottam olyan 1cm vastagra. Egy nagy pohárral és egy icipici, valaha sűrített paradicsomos üveggel kiszaggattam a lyukas fánkokat, majd letakarva egy újabb órát kelesztettem őket. Végül, forró olajban kerültek hőkezelésre a fánkok és a visszamaradt lyukak, amik aranyos kis fánkgolyók lettek:D
Porcukorral kikevert eper- és vaníliaaromából került rájuk máz, és a színes-csillagos szórócukor is megtalálta a helyét.


 Mivel öntet is volt a kiírásban, azt komoly agymunkával kellett kitörpölnöm. De hát mi is való a lyukas fánk mellé? Kávé, vödröstül, amúgy rendőrmódra. Meg is volt az ötlet: Kávéöntet! De hogy hogyan, nna, az volt az igazi fogas kérdés. Makka kávélikőrje alapján kezdtem el gondolkodni. Sűrű kávéalap, tejszín, vaj- hát, csak nem lesz rossz...ilyen alapanyagokkal...!

KÁVÉÖNTET

- 5 dkg vaj
- 1,5 dl tejszín
- 12 dkg cukor
- 1 dl háromszor lefőzött kávé, vagy 2 ek. instant kávé+ kis víz
- csipet só

Alacsony lángon összerottyantottam az egészet, és sűrűsödésig forraltam.

Iszonyú finom lett. Maga a fánk nem valami édes, gondolom amiatt, hogy az amerikai fánkokon kötelező a máz, és azzal együtt már túl édes lenne.
Na és mi az, hogy darabja nem 250 forint lett, mint az aluljáróban, hanem ha mindent össze is számolok, a kávéöntetet is, a szórócukrot is, a 18 db fánk, darabja 70 ft alatt van. Jaj.

Hát, a szomszédok remek zsűrinek bizonyultak:D

És még egyszer, a kávéöntet és a csodálatos-fantasztikus-eszméletlenbaromijó fánkok:

2 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...